Csonka András neve szerepel az új magyar film, a 10 éjszakás kaland stáblistáján. A néző a vásznon is találkozik vele, hallhatja a hangját, felismerheti az arcát, a forgatáson azonban gyakorlatilag nem vett részt. Nem dublőr helyettesítette, és nem egyszerű digitális trükkről van szó.
A készítők mesterséges intelligencia segítségével hozták létre a filmben látható különböző változatait. Csonkával referenciafelvételeket és hanganyagot készítettek, majd az AI segítségével alakították át a filmben megjelenő figurákká.
Ez már önmagában is szokatlan magyar filmes kísérlet. A történetet azonban még érdekesebbé teszi, hogy a mesterséges intelligencia nem egyszerűen technikai szükségmegoldás lett, hanem a film témájának része.
Csonka András nem ért rá az éjszakai forgatásokra
Az egész megoldás meglepően hétköznapi problémából indult. Csonka András saját beszámolója szerint munkái miatt nem tudta vállalni a film éjszakai forgatásait. A producer erre nem egy másik színészt keresett, hanem felvetette, hogy mesterséges intelligenciával oldják meg a szerepét. A gyakorlatban ez nem azt jelentette, hogy minden emberi közreműködés nélkül „legenerálták” Csonkát.
Kalmár Péter producer és forgatókönyvíró a Filmhunak elmondta, hogy a forgatás utolsó napján fotóstúdióban készítettek egy referenciafelvételt a színészről. Csonka ott elmondta a saját szövegeit, majd ebből az anyagból kiindulva az AI segítségével különböző alakokká változtatták.
A különbség fontos. A szerep alapja továbbra is Csonka hangja, arca és színészi jelenléte, de az a test és környezet, amelyet a néző a kész filmben lát, már mesterségesen manipulált.
A film még rá is játszik arra, hogy a karakter mesterséges
A 10 éjszakás kaland nem próbálja elrejteni ezt a megoldást. Csonka figurája több alakban is megjelenik, és lényegében valamiféle sors- vagy algoritmusszerű szerepet tölt be a történetben. Kalmár Péter szerint a karakter manipulátor, miközben maga is manipuláció eredménye – vagyis a készítők tudatosan összekötötték a technikai megoldást a film mondanivalójával.
Ez jóval érdekesebb annál, mintha az AI-t egyszerűen arra használták volna, hogy kipótoljanak néhány hiányzó felvételt. A film témája ugyanis eleve az online társkeresés és a digitális közvetítéssel kialakuló emberi kapcsolatok világa. Tíz egymásba kapcsolódó randin keresztül mutatja meg, hogyan találkoznak és válnak el egymástól azok az emberek, akiket egy alkalmazás terel össze.
Ebben a világban egy mesterségesen létrehozott figura már nem pusztán filmes trükk, hanem maga is része annak a kérdésnek, hogy mennyi abból a valóság, amit egy képernyőn keresztül látunk.
Egy több mint százéves történetet vittek fel Tinderre
A film másik érdekes rétege, hogy az alapötlet egyáltalán nem modern. A 10 éjszakás kaland Arthur Schnitzler Körbe-körbe című, a 19. század végén írt művének mai átirata. Az eredeti történet tíz egymással összekapcsolódó erotikus találkozásból állt, amelyeken keresztül Schnitzler a korabeli bécsi társadalom különböző rétegeit mutatta meg.
A magyar film ugyanezt a láncszerkezetet helyezi át a társkereső alkalmazások korszakába. Egyik szereplő találkozik a következővel, majd ő továbbviszi a történetet egy újabb partnerhez. A kapcsolódási pontot pedig már nem a századfordulós Bécs társadalmi közege, hanem az online ismerkedés algoritmusa adja.
Ebben a koncepcióban különösen találó, hogy a szereplők útját összekötő figurát éppen mesterséges intelligenciával hozzák létre.
Nem csak Csonka András esetében használtak AI-t
A filmben valódi és mesterségesen létrehozott helyszínek is váltják egymást. A készítők tehát nem kizárólag egy színész pótlására használták a technológiát, hanem a látványvilág alakítására is. Kalmár Péter szerint az AI-nak két fő funkciója volt: egyrészt vizuálisan akarták vele kibővíteni a filmet, másrészt tudatosan használták manipulációra.
Ez már sokkal érdekesebb kérdést vet fel annál, hogy „le lehet-e generálni egy színészt”. Az AI filmes használata körüli vita egyik központi problémája éppen az, hogy a technológia mikor válik egyszerű effektből alkotói eszközzé. Egy háttér kibővítése, egy arc módosítása vagy egy teljes karakter létrehozása technikailag ugyanahhoz a területhez tartozhat, de művészi és etikai szempontból nagyon különböző döntések. A 10 éjszakás kaland érdekes módon mindegyikhez hozzányúl.
Magyar filmben még különösen szokatlan ez a kísérlet
A produkció Csonka András figuráját a magyar filmgyártás első mesterséges intelligenciával létrehozott ilyen karaktereként kommunikálja.
Az ilyen kijelentésekkel érdemes óvatosnak lenni, hiszen digitális manipulációt és számítógépes effekteket természetesen korábban is használtak magyar filmekben. Itt azonban valóban szokatlanul központi szerepet kap az, hogy egy ismert színész fizikai jelenlétét mesterségesen hozzák létre.
Ráadásul Csonka András tudtával és közreműködésével történt mindez. Nem egy színész engedély nélkül lemásolt arcáról vagy hangjáról van szó: ő maga rögzítette a szükséges referenciaanyagot.
Ez különösen fontos különbség egy olyan időszakban, amikor Hollywoodban és az interneten egyre több vita szól arról, hogyan lehet és hogyan nem lehet színészek képmását mesterséges intelligenciával használni.
A 10 éjszakás kaland szeptember 17-én került a magyar mozikba, főbb szerepeiben többek között Thuróczy Szabolcs, Péterfy Bori és Nyári Dia látható. Csonka András pedig szintén ott van közöttük. Csak éppen úgy, hogy a film forgatásán valójában szinte ott sem volt.
