Az 1978-as eredeti A halál ezer arca (Faces of Death) a VHS-korszak egyik legbetegebb és legvitatottabb legendája volt, amelyről a fél világ elhitte, hogy valódi gyilkosságokat és haláleseteket mutat be. Ezt a zsigeri, „vajon tényleg igazi, amit látok?” koncepciót porolja most le a Shudder és az Independent Film Company. Végre befutott az április 10-én a mozikba érkező modern feldolgozás első, gyomorkavaróan feszült előzetese.
A történet zseniálisan adaptálja a hetvenes évek városi legendáját a modern tartalomfogyasztás és a videómegosztók fojtogató, sötét korszakára. A sztori középpontjában egy hatalmas online platform tartalommoderátora áll, akinek az a hálátlan és lélekölő feladata, hogy napi nyolc órában szűrje az internet legmélyebb mocskát. A fásult rutin azonban brutális rémálommá válik, amikor olyan felvételekbe botlik, amelyek kísértetiesen úgy festenek, mintha valakik az eredeti A halál ezer arca leghírhedtebb, legbrutálisabb kivégzéseit játszanák újra. Egy olyan digitális térben, ahol a deepfake videók és a kattintásvadász átverések mindennaposak, főhősünknek egyedül kell rájönnie: vajon csak egy elborult, morbid fikciót néz, vagy egyenes adásban közvetített, hús-vér snuff-gyilkosságok szemtanúja.
A casting kapcsán a készítők láthatóan biztosra mentek, és egy meglehetősen illusztris, fiatal gárdát trombitáltak össze. A főbb szerepekben az Eufória (Euphoria) egykori sztárját, Barbie Ferreirát, valamint a Stranger Things sármos ügyeletes pszichopatáját, Dacre Montgomeryt láthatjuk. Mellettük feltűnik még Josie Totah, a Kokainmedve (Cocaine Bear) stábját erősítő Aaron Holliday, Jermaine Fowler (Bocs, hogy zavarom), és egy kifejezetten izgalmas húzásként az aktuális pop-ikon Charli XCX is tiszteletét teszi a vérfürdőben.
A kamera mögött Daniel Goldhaber foglalt helyet, aki a forgatókönyvet állandó alkotótársával, Isa Mazzeivel közösen jegyzi. Ez a páros már a Webkamera című, szintén a wekamerás lányok sötét online világát boncolgató pszicho-thrillerrel (és a Hogyan robbants csővezetéket
című feszült drámával) is bebizonyította, hogy nagyon értik a modern internetes paranoia nyelvét. A projekt mögött a Legendary Entertainment gigastúdiója mellett olyan veterán producerek sorakoztak fel a háttérben, mint Don Murphy és Susan Montford az Angry Films képviseletében, valamint Adam Hendricks és Greg Gilreath a Divide/Conquer részéről. A vezető produceri (executive producer) teendőket maga Mazzei, Derek Bishé és Rick Benattar látják el.
Az eredeti deepfake: Hogyan etette meg a világgal az 1978-as A halál ezer arca, hogy valódi snuff-filmet néz?
Mielőtt az internet mindent másodpercek alatt leleplezett volna, a nyolcvanas-kilencvenes évek tékás korszakának legnagyobb, pult alatt terjesztett VHS-legendája egyértelműen az 1978-as A halál ezer arca volt. A borítón virító „Betiltva 46 országban!” felirat az évszázad egyik legzseniálisabb és legpofátlanabb marketingfogása volt. A valóságban a filmet alig néhány helyen tiltották be a cenzorok, de ez a hazug mítosz máris eladta a kazettát az összes sötét titkokra éhező laikusnak.
A rendező, John Alan Schwartz (aki a sokkal vészjóslóbban hangzó Conan LeCilaire álnév mögé bújt) egy elképesztően egyszerű, de gyomorforgatóan hatásos receptet alkalmazott. Fogott egy rakás valódi, szabadon felhasználható, de rendkívül felkavaró archív híradós és dokumentumfelvételt – brutális autóbaleseteket, bonctermi képeket, vágóhídi mindennapokat –, és ezek közé keverte be a saját maga által, fillérekből leforgatott, teljesen kamu haláleseteket. Mivel a néző agya a valódi balesetek láttán már átkapcsolt „ez a véres valóság” üzemmódba, a megrendezett, olcsó horrorjeleneteket is csont nélkül bevette a gyomra.
A film leghírhedtebb jelenetei mai szemmel nézve már egyenesen nevetségesek, de akkoriban a frászt hozták a világra. Az éttermi jelenetben, ahol a vendégek állítólag egy élő majom agyvelejét eszik meg, a koponya tartalmát valójában művérrel nyakon öntött karfiollal oldották meg, miközben az asztal alól egy idomított makákó dugta fel a fejét. A sokkoló villamosszékes kivégzésnél a rendező egyik haverja rángatózott a székben, a szájából habzó, haláltusát jelző nyál pedig mezei fogkrém volt. A sátánista szekta emberáldozata, a mocsári aligátortámadás, vagy a medve által széttépett turista mind olcsó, amatőr színészekkel eljátszott és ügyesen vágott parasztvakítás volt. A halál ezer arca gyakorlatilag az analóg korszak legpofátlanabb deepfake átverése volt: zseniálisan használta ki az emberek beteges kíváncsiságát, és dollármilliókat kaszált egy kis karfiolból, fogkrémből és rengeteg művérből.
