A Netflix újra előveszi a pszichológia egyik leghíresebb és legvitatottabb kísérletét. A The New Stanford Prison Experiment harminc önkéntest oszt majd rabokra és őrökre egy valódi börtönben – miközben az eredeti, 1971-es kísérlet tudományos hitelességét azóta súlyos kérdőjelek övezik.
A Netflixnek láthatóan még mindig van néhány ötlete arra, hogyan lehet tovább feszegetni a reality műfajának határait. Október 21-én érkezik a The New Stanford Prison Experiment, amely Philip Zimbardo hírhedt stanfordi börtönkísérletének alaphelyzetét ülteti át egy modern, kamerákkal körbevett realitybe. Az első évad hat, egyenként körülbelül 45 perces epizódból áll majd.
A koncepció egyszerű – és éppen ezért ismerős. Harminc önkéntes belép egy valódi börtönbe, majd véletlenszerűen két csoportra osztják őket: lesznek, akik az őrök, mások pedig a rabok szerepét kapják. A műsor azt akarja megvizsgálni, hogyan viselkednek hétköznapi emberek egy olyan rendszerben, amelyet hatalmi viszonyok, hierarchia és kontroll határoz meg. Másképpen fogalmazva: vajon tényleg megrontja-e az embert a hatalom?
Nem véletlenül hangzik ismerősen. Zimbardo és munkatársai 1971-ben a Stanford Egyetem épületében alakítottak ki egy szimulált börtönt, ahol fiatal férfiak kapták meg az őrök és a fogvatartottak szerepét. A két hétre tervezett vizsgálatot végül mindössze hat nap után leállították, miután a helyzet egyre súlyosabbá vált, és komoly etikai problémák merültek fel. A történet később évtizedeken át annak egyik legismertebb példája lett, hogy a megfelelő körülmények között hétköznapi emberek is kegyetlenné válhatnak.
Csakhogy azóta jóval árnyaltabb lett a kép.
A kísérlet tudományos érvényességét az elmúlt évtizedekben komoly kritikák érték. Thibault Le Texier 2019-ben publikált átfogó vizsgálata többek között arra jutott, hogy az adatgyűjtés hiányos és torzított volt, az „őrök” konkrét instrukciókat kaptak arról, hogyan bánjanak a rabokkal, és a résztvevők sem feltétlenül merültek bele úgy a szerepeikbe, ahogy azt a kísérlet későbbi legendája sugallta. Egy másik, ugyancsak 2019-es kutatás pedig arra talált bizonyítékot, hogy az őröknek adott előzetes eligazítás önmagában is erősen befolyásolhatta, milyen ellenséges viselkedést vártak el maguktól és egymástól.
Mindez nem jelenti azt, hogy minden, a kísérletből felvetett kérdés értelmetlen lenne – Zimbardo és Craig Haney később maguk is vitatták azokat az értelmezéseket, amelyek szerint a kutatás teljes egészében elveszítette volna jelentőségét. Azt viszont ma már nehéz úgy kezelni, mint valamiféle tiszta bizonyítékot arra, hogy egyenruhát adva rájuk az emberek automatikusan kegyetlenné változnak.
És pontosan itt válik igazán érdekessé – vagy problémássá – a Netflix ötlete.
Jane Lipsitz executive producer maga is elismerte, hogy az eredeti kísérletnek súlyos etikai problémái voltak, szerinte azonban az alapvető kérdés, vagyis hogy a hatalom miként befolyásolja az erkölcsi döntéseinket, ma talán még aktuálisabb. A producer a forgatást a csapat egyik legintenzívebb és legkockázatosabb vállalkozásaként jellemezte.
Csakhogy egy 2026-os reality résztvevői aligha felejtik el, hogy egy Netflix-műsorban szerepelnek. Tudják, hogy kamerák veszik őket, ismerik a realityk működését, és jó eséllyel azt is sejtik, milyen viselkedésből lesz érdekes tévé. Ez pedig furcsa csavart ad az egész vállalkozásnak: egy olyan kísérletet próbálnak újragondolni realityként, amelynek egyik legsúlyosabb kritikája éppen az, hogy a résztvevők viselkedését maga a kísérleti helyzet és a kutatók elvárásai is alakították.
Hogy ebből társadalmi kísérlet, provokatív reality vagy egyszerűen hat epizódnyi nagyon kellemetlen televízió születik, október 21-én kiderül.
