Október 8-án megérkezett a Netflixre a Mélytengeri rémálom, és a hatrészes minisorozat magyar hanggal és felirattal is elérhető. Josh Hartnett egy új-fundlandi halászt alakít benne, akinek egy ismeretlen tengeri fenyegetés mellett azt is végig kell néznie, hogyan próbál életben maradni a közösség, amelyben felnőtt.
Az alaphelyzetből könnyű egyszerű szörnyhorrort várni, de Jesse McKeown sorozata ennél tudatosabban választott helyszínt. A víz alatt rejtőző lény csak felerősíti azt a félelmet, amely már előtte is ott volt: mi történik egy településsel, ha lassan eltűnik alóla az életforma, amely évszázadokon át összetartotta?
A tengeri lény csak beindítja a konfliktust
Calvin Penney halászként olyan világhoz tartozik, amelynek szabályait ismeri, még akkor is, ha a tenger korábban már elvette tőle az apját. Amikor a környéken egyre több megmagyarázhatatlan esemény történik, a veszély azért válik személyessé, mert Calvin családja és a teljes település függ ugyanattól a partvidéktől, amely most fenyegetni kezdi őket.
A sorozat előzetesében már látszott, hogy a Mélytengeri rémálom tudatosan sokáig rejtegeti a víz alatti fenyegetést. A teljes történetben ez azért fontos, mert a bizonytalanság teret hagy annak is, hogy a helyiek gazdasági, családi és közösségi problémái ne csak háttérként szolgáljanak a szörny mögött.
Newfoundland itt nem egzotikus díszlet
A sorozatot valóban Newfoundlandon forgatták, és az alkotók kifejezetten a helyi közegből indultak ki. A Netflix Tudumnak Jesse McKeown arról beszélt, hogy régóta jár a térségbe, és mindig olyan helynek látta, ahol a veszélyes, elszigetelt táj és a meleg, sajátos humorú közösség egyszerre lehet jelen.
Josh Hartnett a helyi halászok beszédét hallgatta, Charlie Heaton pedig a forgatás előtt és közben helyiekkel töltött időt, hogy közelebb kerüljön az akcentushoz és a kultúrához. A produkció ráadásul valódi tengeren forgatott jeleneteket is, ami nem pusztán látványosabb képeket ad: a sorozat világában a tenger tényleg fizikai környezet, nem zöld háttér előtt létrehozott fenyegetés.
A klímaváltozás nem plakátként kerül a történetbe
A Reuters forgatásról szóló riportja szerint a történetben a halállomány csökkenése és a jéghegyekből kitermelt jég is része annak a változó világnak, amelyben a szereplők élnek. Mackenzie Davis külön kiemelte, hogy a környezeti témát úgy akarták beépíteni, hogy ne váljon didaktikus üzenetté.
Ez sokkal érdekesebb irány, mint ha a tengeri lény egyszerűen egy külső szörny lenne. A veszély így összekapcsolódhat azzal a kérdéssel, hogy mennyire tud egy közösség alkalmazkodni ahhoz, amikor a megszokott környezet többé nem ugyanazt nyújtja, mint korábban. A természetfeletti horror és a nagyon is valós bizonytalanság ugyanabból a vízből emelkedik ki.
Hartnett most nem menekül a furcsa műfaji szerepektől
Josh Hartnett pályájának újabb szakasza kifejezetten jól áll az olyan figuráknak, akik első pillantásra hétköznapi emberek, de valami egyre furcsább helyzet közepén találják magukat. Calvin sem klasszikus akcióhős: apa, halász és közösségi figura, akinek a története csak később válik szörnyfilmmé.
Ez a hangsúly különbözteti meg a Mélytengeri rémálmot azoktól az októberi horroroktól, amelyek azonnal a természetfelettivel indítanak. A Paranormális esetek lassú, mítoszokra épülő világa egészen más módon dolgozik, de a két sorozatban közös, hogy a hely és a közösség legalább annyira fontos, mint maga a fenyegetés.
Mind a hat rész már nézhető a magyar Netflixen
A Netflix magyar adatlapján a sorozat hivatalos címe Mélytengeri rémálom, és mind a hat epizód elérhető. Josh Hartnett mellett Mackenzie Davis, Charlie Heaton, Ruby Stokes, Rohan Campbell és Natasha Henstridge is szerepel a minisorozatban.
Aki tehát egyszerű tengeri szörnyet keres, valószínűleg azt is megkapja. A Mélytengeri rémálom érdekesebb ígérete azonban az, hogy a víz alatti fenyegetés mögött végig ott marad egy másik kérdés: mi történik azokkal az emberekkel, akiknek nemcsak az életük, hanem az egész közösségi identitásuk ugyanahhoz a tengerhez kötődik?
