Egy szkeptikus orvos, egy elátkozottnak hitt múmia, kísértetek és az 1960-as évek Egyiptoma. A Paranormális esetek mindössze hat rész alatt mutatja meg, milyen izgalmas tud lenni a horror, ha Hollywoodtól egészen más kulturális közegből érkezik.
Októberben könnyű automatikusan a Netflix legújabb horrorjai felé indulni, pedig néha érdemes néhány évet visszalapozni a kínálatban. A Paranormális esetek 2020-ban érkezett, és ma is elérhető a magyar Netflixen: hat, nagyjából 45–55 perces epizódból áll, eredeti egyiptomi arab hangsávval és magyar felirattal is nézhető.
A történet főszereplője Refaat Ismail, egy hematológus, akinek finoman szólva sincs sok türelme a természetfeletti magyarázatokhoz. Tudományos gondolkodása azonban egyre nehezebben tartható, amikor olyan események sorába keveredik, amelyek között akad kísértetjárta ház, fáraóátok és több, józan ésszel nehezen megmagyarázható jelenség is.
Nem a szokásos Netflix-horror
A Paranormális esetek egyik legnagyobb erénye, hogy már a környezete miatt is más íze van, mint a platform angolszász természetfeletti sorozatainak. A történet 1969-ben játszódik Egyiptomban, Refaat pedig nem hősies szellemvadász, hanem cinikus, kissé neurotikus orvos, aki legszívesebben minden furcsaságra racionális magyarázatot találna.
Ahmed Amin alakítása sokat tesz azért, hogy ez működjön. Refaat fáradt, sötét humorú és látványosan kényelmetlenül érzi magát szinte minden helyzetben, ezért még akkor sem válik hagyományos horrorhőssé, amikor a természetfeletti már gyakorlatilag az ajtaján kopogtat.
A korabeli Egyiptom közben nem egyszerű egzotikus háttér. Az utcák, lakások, ruhák és hétköznapi részletek önálló karaktert adnak a sorozatnak, és már néhány jelenet után érezhető, hogy ez a történet nem működne ugyanígy Londonban, New Yorkban vagy Los Angelesben.
Az epizódok különböző természetfeletti eseteket vesznek elő, miközben Refaat személyes története végig összeköti őket. Az egyik részben egy állítólag elátkozott múmia boncolása után kezdődnek különös események Kairóban, máshol a líbiai sivatag és egy mitikus teremtmény kerül elő, később pedig egy kísérteties álomvilág teszi próbára a főszereplőt.
A sorozat ettől egy kicsit antológia, egy kicsit folytatásos történet. Nem minden epizód ugyanolyan erős, és aki könyörtelen tempójú, jumpscare-ekre épülő modern horrort keres, annak visszafogottnak tűnhet, de éppen a különös hangulat, Refaat humora és az egyiptomi történetek miatt tud olyasmit mutatni, amit a Netflix kínálatának nagyobb része nem.
Egy 15 millió példányos könyvsorozat áll mögötte
A történet Egyiptomban egyáltalán nem ismeretlen alapanyagból készült. Ahmed Khaled Tawfik Ma Waraa Al Tabiaa, nemzetközileg Paranormal néven ismert könyvsorozata az arab világ egyik nagy sikere lett, a kötetekből több mint 15 millió példány fogyott.
Amr Salama rendező és showrunner már jóval a Netflix megjelenése előtt szerette volna képernyőre vinni Tawfik történeteit. A produkció végül Kairóban, valamint Gíza és Fajjúm környékén forgott, és a Netflix első saját egyiptomi drámasorozataként készült el.
Ez azért is fontos, mert a Paranormális esetek nem egyszerűen egy amerikai horrorformula egyiptomi díszletekkel. A könyvek, a helyi kulturális háttér és az arab alkotógárda miatt saját identitása van, és éppen ettől érdekes akkor is, ha valaki már jó néhány kísértetházas történetet látott.
Hasonló okból tud működni annyira jól a Netflix német Sötétség című sorozata is. A két produkció természetesen teljesen más műfajban és más eszközökkel dolgozik, mégis közös bennük, hogy nem próbálják eltüntetni azt a kulturális közeget, amelyből megszülettek.
A nemzetközi streaming egyik legérdekesebb lehetősége éppen ez: ugyanazon a felületen egymás mellé kerülhetnek olyan történetek, amelyek néhány évvel korábban talán el sem jutottak volna a világ másik felére.
Refaat Ismail miatt marad igazán emlékezetes
A sorozat igazi fegyvere azonban nem a múmia vagy bármelyik szellem, hanem a főhős. Refaat folyamatosan azzal szembesül, hogy a világ nem hajlandó betartani azokat a szabályokat, amelyekhez egész életében ragaszkodott, Ahmed Amin pedig ezt sokkal inkább fáradt iróniával, mint látványos hősködéssel játssza el.
Ez teszi különösen szórakoztatóvá a tudós és a természetfeletti közötti állandó ütközést. Refaat akkor is kételkedik, amikor már minden arra utal, hogy ideje lenne átírnia a saját világképét, a sorozat pedig szerencsére nem csak azt kérdezi, léteznek-e szellemek.
Legalább ennyire fontos kérdés az is, mennyi bizonyíték kell ahhoz, hogy valaki hajlandó legyen megkérdőjelezni mindazt, amiben addig hitt. Refaat makacssága így egyszerre humorforrás, karakterhiba és a történet egyik legfontosabb mozgatórugója.
A Paranormális esetek ezért közelebb áll a misztikus kalandhoz és a gótikus fantasyhez, mint a folyamatos rettegéshez. A korabeli Kairó, a sivatag, a családi történetek és a különböző mítoszok legalább annyira fontosak benne, mint maga a félelem.
Aki októberben modernebb és jóval közvetlenebb Netflix-horrort keres, annak a Josh Hartnett főszereplésével készült Mélytengeri rémálom jelenthet egészen másfajta választást. A Paranormális esetek kisebb léptékű, különösebb és lassabban építkező sorozat, amely inkább a hangulatra, Refaat személyiségére és az egyiptomi természetfeletti történetekre támaszkodik.
Hat egyórás részből áll az egyiptomi szellemvadászat
A teljes évad nagyjából öt óra alatt végignézhető, ezért nem kell újabb több évados sorozat mellett elköteleződni. A hat rész együtt egy összefüggő évadívet alkot, miközben végig érződik, hogy Ahmed Khaled Tawfik könyvei ennél jóval nagyobb mitológiát építettek fel.
Ez egyszerre előnye és hátránya a sorozatnak. A világában bőven lenne még történet, de aki csak egy rövidebb, lezárható horrorélményre vágyik, annak éppen kényelmes a hat epizódból álló évad.
A Paranormális esetek nem hibátlan, és nem is valamiféle elveszett horrorremekmű, amely érthetetlen módon maradt ki minden beszélgetésből. Ennél érdekesebb dolog történik vele: olyan nézőpontból mesél ismerős természetfeletti történeteket, amellyel a nagy streamingplatformokon még mindig ritkábban találkozunk.
Egy szkeptikus tudós, a hatvanas évek Egyiptoma, múmiák, szellemek és egy jó adag fanyar humor. Októberben ennél rosszabb indok aligha kell ahhoz, hogy elindítsuk az első részt.
