Egy robot, akinek az lenne a feladata, hogy enyhítse az emberi magányt, mégis úgy szemléli a világot, mintha mindent először látna. Jenna Ortega egészen más karaktert alakít a Klara és a Nap című filmben, mint amilyenekkel az elmúlt években ismertté vált. Taika Waititi rendező szerint pedig éppen az volt a legfontosabb, hogy Klara ne úgy viselkedjen, ahogyan a moziban megszokhattuk a mesterséges intelligenciát.
A rendező október 20-án, néhány nappal a film nemzetközi mozibemutatója előtt beszélt arról, hogyan dolgoztak együtt Ortegával Kazuo Ishiguro regényének feldolgozásán. A Klara és a Nap magyarországi premierjét október 22-re tűzték ki, így a film hamarosan a hazai közönség előtt is bemutatkozik. A történet középpontjában nem egy emberiség ellen forduló gép áll, hanem egy mesterséges barát, aki igyekszik megérteni az emberi szeretetet.
Taika Waititi nem akart újabb gépiesen mozgó robotot
A science fiction filmekben az androidokat gyakran merev mozgás, egyhangú beszéd és nehezen értelmezhető arckifejezések különböztetik meg az emberektől. Waititi azonban a Klara és a Nap forgatásán tudatosan el akarta kerülni ezeket a megoldásokat. A rendező szerint az lett volna a legnagyobb hiba, ha a színészek folyamatosan azt próbálják érzékeltetni, hogy valójában gépeket alakítanak.
A Rolling Stone október 20-i interjújában arról beszélt, hogy a mesterséges barátokat inkább kissé ügyetlen, a világot még tanuló kisgyerekekhez hasonlította. Nem mechanikus mozdulatokat várt tőlük, hanem olyan természetes bizonytalanságot, amelyből a néző fokozatosan megértheti, hogyan érzékelik a környezetüket. Ez a megközelítés egyszerre adhat furcsaságot és szerethetőséget azoknak a szereplőknek, akiket eredetileg éppen az emberi magány enyhítésére hoztak létre.
Jenna Ortega esetében még ennél is visszafogottabb játékot szeretett volna. A rendező szerint a színésznő kíváncsisága és kísérletezőkedve különösen sokat segített Klara karakterének kialakításában. A közös munka során arra törekedtek, hogy a figura ne a robotokra jellemző külsőségekkel, hanem a környezetére adott reakcióival váljon különlegessé.
Jenna Ortega karaktere nem a világot akarja megmenteni
A film Kazuo Ishiguro 2021-ben megjelent, Klara és a Nap című regényéből készült. A történet egy olyan jövőben játszódik, ahol a mesterséges társakat azért alkotják meg, hogy segítsenek azoknak, akiknek emberi kapcsolatokból jut a legkevesebb. Klara is ilyen mesterséges barát, aki arra vár, hogy valaki otthont adjon neki.
Klarát végül Josie, egy súlyos betegséggel küzdő tinédzser választja társául, akit Mia Tharia alakít. Josie és édesanyja, az Amy Adams által megformált Chrissie nehéz időszakon mennek keresztül, a család életében pedig Klara egyre fontosabb szerepet kap. A robot igyekszik megérteni azokat az érzéseket és emberi döntéseket, amelyekre a saját tapasztalatai nem készíthették fel.
A történet éppen azért különbözik sok ismert mesterségesintelligencia-filmtől, mert a tétje első pillantásra egészen kicsi. Nem egy világméretű technológiai összeomlás megakadályozásáról vagy egy géplázadás leveréséről szól, hanem arról, milyen jelentősége lehet egyetlen kapcsolatnak. Klara nézőpontjából még a hétköznapi emberi gesztusok is olyan felfedezések, amelyeket a körülötte élők már természetesnek vesznek.
A Klara és a Nap egészen más kihívás Taika Waititi számára
Waititi nevét a Marvel közönsége elsősorban a Thor: Ragnarök és a Thor: Szerelem és mennydörgés rendezőjeként ismeri. Filmjeiben gyakran fontos szerepet kap a humor, még akkor is, amikor a történet veszteségekről vagy komoly személyes konfliktusokról szól. A Jojo Nyuszi azonban már azt is megmutatta, hogy a rendező egészen sötét történetekhez képes érzelmileg közel kerülni.
A Klara és a Nap esetében a legnagyobb feladat éppen az lehetett, hogy az Ishiguro-regény csendesebb, szemlélődő hangvétele ne vesszen el a filmes feldolgozás során. A rendező a Variety Australia friss interjújában arról beszélt, hogy saját filmes ötleteit is ennek figyelembevételével próbálta érvényesíteni. A megszokott humor helyett ezért jóval nagyobb hangsúlyt kap a szereplők viszonya és az a kérdés, mit ért meg egy mesterséges lény az emberi érzelmekből.
Ebben Jenna Ortega kiválasztása is fontos döntés volt. A színésznő Wednesday szerepében éppen az érzelmek visszafogásával és a szokatlan reakciókkal vált különösen emlékezetessé, Klarában azonban nem ugyanennek a személyiségnek egy újabb változatát kellett megformálnia. A két karakter között inkább az a kapcsolat, hogy mindketten kívülállóként szemlélik a körülöttük élőket, csak egészen eltérő módon próbálnak közeledni hozzájuk.
A mesterséges intelligenciáról szól, de valójában az emberi kapcsolatokról
A mesterséges intelligencia ma már nem kizárólag a tudományos-fantasztikus filmek témája, hanem egyre több ember hétköznapjainak része. A technológia fejlődése közben gyakran éppen arról beszélünk a legkevesebbet, milyen kapcsolatok helyébe léphetnek a digitális rendszerek. A Klara és a Nap erre a kérdésre nem technológiai jóslatként, hanem egy személyes történeten keresztül közelít.
Ishiguro regényének egyik legérdekesebb felvetése, hogy egy mesterséges társ képes lehet-e valódi jelentőséget tulajdonítani egy ember boldogságának vagy szenvedésének. Ugyanilyen fontos azonban a másik oldal: miért van szüksége az embernek arra, hogy olyan valakihez kötődjön, akit eleve az ő támogatására terveztek? A kérdések jóval túlmutatnak azon, hogy a jövő robotjai mennyire lesznek élethűek.
Waititi döntése, hogy Klara nem viselkedik hagyományos filmes robotként, pontosan ezért lényeges. A nézőnek nem az android technikai működését kell megfejtenie, hanem azt, hogyan látja ő az emberi világot. Ettől a Klara és a Nap a mesterséges intelligenciáról szóló filmek között is különleges helyet találhat magának.
Mikor láthatjuk a Klara és a Nap című filmet Magyarországon?
A Klara és a Nap október 22-én kerül a hazai mozikba. Jenna Ortega, Amy Adams és Mia Tharia mellett Steve Buscemi és Natasha Lyonne is szerepel a filmben.
A történet iránt érdeklődőknek nem kell előre ismerniük Ishiguro regényét, hiszen a film önálló feldolgozásként készül. A könyv olvasói számára ugyanakkor különösen érdekes lehet, hogyan alakította át Waititi a történet visszafogott hangulatát, és mennyit őrzött meg Klara sajátos világlátásából. A rendező és Jenna Ortega együttműködésének valódi eredménye a kész filmben derül ki.
A Klara és a Nap legérdekesebb ígérete nem az, hogy megmutatja, milyen intelligensek lesznek a jövő gépei. Sokkal inkább az, hogy egy mesterséges barát szemén keresztül tehet fel ismerős kérdéseket a szeretetről, a magányról és az emberi kötődésről. Ha ez a nézőpont működik a vásznon, Klara története jóval tovább maradhat velünk, mint egy látványos technológiai jóslat.
