Ryan Coogler újragondolja az X-aktákat, miközben a valóság és a manipuláció határa egyre nehezebben felismerhető. De mitől működhet ma a sorozat?
Az igazság odaát van. Kevés televíziós mondat élte túl olyan jól az elmúlt harminc évet, mint az X-akták legendás jelmondata. Csakhogy amikor Fox Mulder még megszállottan kereste a bizonyítékokat a földönkívüliek létezésére, az összeesküvés-elméletek többnyire különcök beszélgetéseiben és homályos kiadványokban terjedtek. Ma elég megnyitni valamelyik közösségi oldalt, és öt perc alatt megtudhatjuk, hogy a világot gyíkemberek irányítják, a Holdra szállás kamu volt, és természetesen már mindenre van megdönthetetlen videóbizonyíték is.
Ebben a világban készül feltámasztani az X-aktákat Ryan Coogler, a Fekete Párduc és a Bűnösök rendezője. A Hulu október 13-án hivatalosan sorozatot rendelt az új feldolgozásból, amelyben két teljesen új FBI-ügynök veszi át a főszerepet. Mulder és Scully öröksége tehát folytatódik, de van egy kellemetlen kérdés, amellyel Cooglernek előbb-utóbb szembe kell néznie: hogyan lehet ma történetet mesélni az igazság kereséséről, amikor már maga az igazság fogalma is állandó viták tárgya?
Mulder és Scully nem egyszerűen szellemeket kergettek
Az eredeti X-akták egyik legnagyobb trükkje az volt, hogy szinte észrevétlenül hitette el velünk a leghihetetlenebb dolgokat. David Duchovny Fox Muldere megszállottan kutatta a földönkívüli élet bizonyítékait, Gillian Anderson Dana Scullyja viszont orvosként és tudósként mindig racionális magyarázatot keresett. Az egyikük hinni akart, a másikuk tudni. És éppen emiatt működtek olyan elképesztően jól együtt.
A sorozat igazi ereje ugyanis nem a gumiálarcos szörnyekben, a sötét folyosókon felvillanó zseblámpákban vagy a kormányzati összeesküvésekben rejlett. Hanem abban, hogy két intelligens ember ugyanazokat a bizonyítékokat nézve teljesen különböző következtetésre jutott, mégis képes volt megbízni egymásban. Sokszor ez a bizalom volt az egyetlen biztos pontjuk egy olyan történetben, amelyben szinte mindenki hazudott.
És talán pontosan ezért nem feltétlenül tragédia, hogy az új X-akták nem Mulder és Scully újabb kalandja lesz. A karakterek annyira összeforrtak Duchovny és Anderson alakításával, hogy egyszerűen lemásolni őket eleve reménytelen vállalkozásnak tűnne. A régi páros újrajátszása helyett sokkal érdekesebb lenne megtalálni, hogyan működhet ma két ember között ugyanaz a hitre, kétkedésre és bizalomra épülő kapcsolat.
Ryan Coogler nem két új Muldert és Scullyt keresett
Az új sorozat főszereplőit Danielle Deadwyler és Himesh Patel alakítja. Két elismert, de egymástól nagyon különböző FBI-ügynököt játszanak, akik egy régóta bezárt, megmagyarázhatatlan jelenségekkel foglalkozó részleghez kerülnek. A hivatalos történetleírás egyelőre ennél nem árul el sokkal többet, de egy dolog már ebből is látszik: Coogler nem az eredeti karaktereket akarja lecserélni két fiatalabb változatra.
A Hulu bejelentésében maga a rendező is arról beszélt, hogy szeretnék megőrizni mindazt, amitől az eredeti sorozat olyan sok emberhez eljutott, miközben megtalálják a saját útjukat ebben a világban. Ez könnyen hangozhatna szokásos hollywoodi udvariasságnak, Coogler eddigi filmjei alapján azonban van okunk komolyan venni.
A Bűnösök például megmutatta, hogy a rendező számára a horror nem pusztán ijesztgetést jelent. A természetfeletti események mögé emberi konfliktusokat, történelmi tapasztalatokat és olyan kérdéseket képes építeni, amelyek a szörnyek eltűnése után is velünk maradnak. Az X-aktákhoz éppen ilyen gondolkodásmód illene: nem elég újabb furcsa lényeket találni, azt is meg kell mutatni, miért félünk tőlük.
A kilencvenes évek paranoiája ma már hétköznapi valóság
Az eredeti sorozat 1993-ban indult, amikor az internet még nem volt a mindennapjaink része. Az FBI pincéjében dolgozó, ufóhívő ügynök gondolata egyszerre volt nevetséges és nyugtalanító, a háttérben működő titkos szervezetek pedig pontosan azért voltak félelmetesek, mert alig tudtunk róluk valamit. A történetek rendre arra építettek, hogy a hivatalos magyarázat mögött létezhet egy sokkal sötétebb igazság.
Ma egészen más a helyzet. Nemcsak a kormányokról és a nagyvállalatokról feltételezünk könnyen titkos szándékokat, hanem egyre gyakrabban a saját szemünknek sem hiszünk. A mesterséges intelligencia képes hihető arcokat, hangokat és felvételeket létrehozni, miközben a közösségi médiában a legképtelenebb állítások is pillanatok alatt hatalmas közönséget találhatnak.
Ez az új X-akták legnagyobb lehetősége, de egyben a legveszélyesebb csapdája is. Ha minden megmagyarázhatatlan eseményből újabb összeesküvés lesz, azzal a sorozat aligha mond majd többet annál, amit naponta látunk az interneten. Ha viszont képes megmutatni, milyen nehéz megkülönböztetni a bizonyítékot a meggyőződéstől, akkor az X-akták megint valami nagyon is aktuálisról beszélhet.
Nem Mulder és Scully visszatérése a tét
Coogler már megírta és megrendezte az új sorozat első epizódját. A munkában az eredeti X-aktákat megalkotó Chris Carter is részt vesz vezető producerként, de a történetet nem ő irányítja: a sorozat showrunnere Jennifer Yale lesz. Egyelőre nem ismert, mikor mutatják be az új feldolgozást, és a magyarországi streamingpremierről sem érkezett külön bejelentés.
A nosztalgia természetesen így is óriási szerepet játszik majd a fogadtatásában. Milliók számára Mulder és Scully nem egyszerűen két televíziós karakter, hanem a kilencvenes évek egyik legfontosabb párosa, akiknek a kapcsolata legalább annyira meghatározó volt, mint az általuk felderített ügyek. De ha az új sorozat mindenáron ezt a párost próbálja visszahozni, könnyen a saját múltjának foglyává válhat.
Az X-aktáknak 2026-ban már nem azt kell elhitetnie velünk, hogy valaki eltitkolja az igazságot. Hanem azt kell megmutatnia, hogyan ismerhetjük fel, ha végre ott van az orrunk előtt. Ez sokkal nehezebb feladat, mint újra megnyitni egy poros FBI-aktát. És talán pontosan ezért érdemes visszahozni a sorozatot.
