Hét regény, nyolc film és egy olyan részletes varázsvilág után, mint amilyet J. K. Rowling felépített, szinte törvényszerű, hogy a rajongók előbb-utóbb nagyítóval kezdik vizsgálni a szabályokat. Ha pedig elég sokáig nézzük őket, valóban furcsa dolgokra bukkanunk: akad egyszerű filmes baki, olyan „plot hole”, amelyet maga a történet magyaráz meg, és olyan is, amelyre csak évekkel később született kiegészítő válasz.
Vannak azonban olyan részletek is, amelyek még a legjobb indulattal is erősen recsegnek. Összeszedtünk tizenötöt, és megnéztük, melyik valódi ellentmondás, melyik félreértés, illetve melyik az a történetvezetési döntés, amely egyszerűen több kérdést hagy maga után, mint amennyit megválaszol.
1. Miért nem ivott mindenki Felix Felicist a roxforti csata előtt?
A Felix Felicis, vagyis a Folyékony Szerencse átmenetileg elképesztően szerencséssé teszi az elfogyasztóját. Harry a Félvér Hercegben ennek segítségével szerzi meg Lumpsluck professzortól a Voldemort horcruxairól szóló kulcsfontosságú emléket, a maradékot pedig Ron, Hermione és Ginny kapja meg azon az estén, amikor a halálfalók betörnek Roxfortba. Ha egy kis adag ennyire hatásos, adja magát a kérdés: miért nem kezdett a Főnix Rendje készleteket felhalmozni?
A háttéranyagok szerint a főzet nagy mennyiségben mérgező, veszélyes túlzott önbizalmat okozhat, és elkészítése is rendkívül időigényes. Ez jól megmagyarázza, miért nem isszák reggelihez, de kevésbé azt, miért nem tartott néhány tapasztalt bájitalmester vésztartalékot egy háború közepén. Nem valódi ellentmondás, inkább a varázsvilág egyik olyan eszköze, amely annyira erős, hogy a történetnek rendszeresen háttérbe kell tolnia.
2. Miért változik meg Barty Kupor hangja a Százfűlé-főzettől?
Ez már valódi hiba, csak nem a könyvekben. A Titkok Kamrája filmváltozatában Harry és Ron Crakká és Monstróvá változik a Százfűlé-főzettől, mégis Daniel Radcliffe és Rupert Grint hangján szólalnak meg. Hasonló megoldást látunk később Hermionénál is, amikor Bellatrix Lestrange alakját ölti magára.
A Tűz Serlegében azonban az ifjabb Barty Kupor egész tanévben Rémszem Mordonnak álcázza magát, és Brendan Gleeson hangján beszél. A könyvekben nincs ilyen probléma, mert a főzet a teljes fizikai megjelenést megváltoztatja, Harryék hangja pedig Crakéhoz és Monstróéhoz válik hasonlóvá. A filmek valószínűleg azért hagyták meg Harryék saját hangját, hogy a néző azonnal tudja, kit lát, aztán egyszerűen nem alkalmazták következetesen a saját szabályukat. Ez tehát valódi filmes inkonzisztencia.
3. Ha a varázslók nem ismerik a fogorvosokat, miért van „fogorvos” a Weasley család óráján?
A Félvér Hercegben Hermione elmondja Lumpsluck társaságában, hogy a szülei fogorvosok. A mágusok értetlenkedve néznek rá, Lumpsluck pedig még azt is megkérdezi, veszélyes foglalkozásról van-e szó. Csakhogy A Titkok Kamrája filmben a Weasley család varázsóráján jól olvasható egy Dentist, vagyis fogorvos felirat.
A regényekben nincs ilyen ellentmondás: a könyvbeli órán olyan állapotok és helyek szerepelnek, mint az otthon, iskola, munka, utazás, kórház, börtön vagy halálos veszély. A „Dentist” kizárólag a film kellékének részlete volt. Lehet persze azzal védekezni, hogy Arthur Weasley muglimániája miatt ő ismeri a fogorvosokat, de sokkal valószínűbb, hogy egyszerű díszlettervezői poénról van szó, amely évekkel később visszaütött. Valódi, de teljesen ártalmatlan filmes baki.
4. Mire jó egy zárt ajtó, ha egy elsős is ki tudja nyitni Alohomorával?
Az első könyv egyik emlékezetes pillanatában Hermione egy egyszerű Alohomorával nyitja ki a Roxfort tiltott harmadik emeleti folyosójának ajtaját, amely mögött nem egy felmosóvödör, hanem Bolyhoska és a Bölcsek Kövéhez vezető védelem található. Kissé furcsa biztonsági megoldás ez egy olyan iskolában, ahol a tizenegy éves diákok megtanulhatják a zárnyitó bűbájt.
Csakhogy az Alohomora nem univerzális mesterkulcs. A varázsvilágban léteznek olyan védőbűbájok, amelyek ellenállóvá teszik a zárakat az Alohomorával szemben, Harry pedig később maga is feltételezi, hogy Umbridge ilyen védelemmel látta el az irodáját. A valódi kérdés tehát inkább az, hogy Dumbledore miért nem alkalmazott ilyen védelmet Bolyhoska ajtaján. Nem maga az Alohomora a logikai hiba, hanem a Bölcsek Kövének biztonsági rendszere hagy maga után kérdéseket.
5. Fred és George miért nem látta Peter Pettigrew-t a Tekergők Térképén?
Fred és George évekig birtokolta a Tekergők Térképét, amely a Roxfortban tartózkodók valódi személyazonosságát mutatja, és nem téveszti meg a láthatatlanná tévő köpeny, a Százfűlé-főzet vagy az animágus alak sem. Vagyis amikor Ron patkánya, Makesz valójában Peter Pettigrew volt, a térképen Peter Pettigrew néven kellett szerepelnie – éveken keresztül, Ron hálótermében, éjszakánként közvetlenül Ron mellett.
Persze Fred és George elsősorban titkos átjárók keresésére használta a térképet, és egy Roxfort méretű kastélyban százával mozogtak rajta nevek. Nem feltétlenül tanulmányozták minden este testvérük ágyának környékét, de azért nehéz nem elképzelni azt a pillanatot, amikor valamelyikük megkérdezi Ront, ki az a Peter, aki minden éjjel mellette alszik. Nem lehetetlen ellentmondás, de a sorozat egyik legnehezebben kimagyarázható kényelmetlensége.
6. Harry miért csak Cedric halála után látja a thesztrálokat?
Harry már csecsemőként jelen van az édesanyja meggyilkolásakor, az első tanév végén pedig Quirrell halálának is tanúja. Cedric Diggory meggyilkolását követően ugyanúgy hazautazik a Roxfort Expresszel, mint máskor, a következő tanév elején mégis hirtelen meglátja a hintókat húzó fekete, szárnyas thesztrálokat, amelyeket azok láthatnak, akik szemtanúi voltak a halálnak.
Elsőre ez egyértelmű hibának tűnik, Rowling magyarázata szerint azonban nem elegendő pusztán jelen lenni valakinek a halálakor: az embernek érzelmileg is fel kell fognia és el kell fogadnia a halál jelentését. Harry csecsemőként erre nyilvánvalóan képtelen volt, Cedric halálát pedig csak a következő hetekben dolgozta fel. Quirrell esete ennél kényesebb, de a könyvben Harry elájul, mielőtt a férfi tényleges halálát látná. Ez tehát látszólagos hiba, amelyhez létezik kánonon belüli magyarázat.
7. Ha léteznek időnyerők, miért nem oldanak meg velük mindent?
Az Azkabani fogoly egyik legjobb ötlete egyben Pandora szelencéjét is kinyitotta. Ha Hermione vissza tud menni néhány órát az időben, hogy megmentsék Csikócsőrt és Siriust, akkor miért nem használ időnyerőt valaki egy gyilkosság megakadályozására, Voldemort visszatérésének megállítására vagy egy merénylet leleplezésére?
Rowling később igyekezett nagyon szűk keretek közé szorítani az időutazást. A háttérmagyarázat szerint nagyjából öt óra az a tartomány, amelyen belül viszonylag biztonságosan lehet visszatérni, a nagyobb ugrások pedig katasztrofális következményekkel járhatnak; a minisztérium időnyerőinek jelentős része ráadásul megsemmisül a Rejtélyügyi Főosztályon vívott csatában. Ez megoldja a legtöbb „miért nem mentek vissza húsz évet?” kérdést, attól azonban még furcsa, hogy a valóság szerkezetét potenciálisan veszélyeztető eszközt egy tizenhárom éves lánynak odaadják, mert túl sok tantárgyat vett fel. Megmagyarázott, de világépítési szempontból veszélyesen erős ötlet.
8. Miért nem használnak Veritaserumot minden bírósági tárgyaláson?
Igazságszérum egy olyan világban, ahol létezik büntető igazságszolgáltatás? Elsőre úgy tűnhet, ezzel az ügy le is van zárva, csakhogy a Veritaserum rendkívül erős ugyan, de nem tévedhetetlen. Bizonyos boszorkányok és varázslók képesek ellenállni a hatásának, és ellenszere is létezik.
Van még egy probléma: a szer azt mondatja ki az emberrel, amit ő igaznak hisz. Ha valakinek módosították az emlékeit, becsapták vagy hamis információval látták el, attól még őszintén mondhat valótlanságot. Így már érthetőbb, miért nem helyettesíti a varázslóvilág teljes bírósági rendszerét három csepp bájital, bár az továbbra is kérdés, miért használják olyan ritkán kiegészítő bizonyítási eszközként. Nem plot hole, de a sorozat jogrendszere feltűnően kevéssé használja ki saját mágikus lehetőségeit.
9. Ha a baziliszkusz mérge elpusztítja a horcruxokat, Harryben miért maradt életben Voldemort lélekdarabja?
A Titkok Kamrájában a baziliszkusz agyara Harry karjába mélyed, évekkel később pedig megtudjuk, hogy a baziliszkusz mérge azon kevés anyagok egyike, amely képes elpusztítani a horcruxokat. Harry maga is egy nem szándékosan létrehozott horcrux, így adja magát a kérdés: miért nem pusztult el benne Voldemort lélekdarabja már a második részben?
Azért, mert a horcrux csak akkor semmisül meg, ha a tárolója helyrehozhatatlanul elpusztul. Harry nem halt meg, Fawkes könnyei még időben meggyógyították a baziliszkusz mérgétől, tehát a „tárolóedény” életben maradt. Ez nem hiba, hanem a történet saját szabályai alapján teljesen konzisztens megoldás.
10. Hogyan vezethet a Roxfort vécéje egy ezeréves Titkok Kamrájába?
Salazar Mardekár nagyjából ezer évvel Harry története előtt építette meg a Titkok Kamráját, a bejárat mégis egy modern vízvezetékrendszerhez tartozó mosdókagyló alatt található. Jogosnak tűnik a kérdés: Mardekár megelőzte volna évszázadokkal a Roxfort csatornázását?
Rowling ezt később külön háttértörténettel magyarázta meg. Eszerint eredetileg csapóajtó és mágikus alagutak vezettek a kamrába, majd amikor a 18. században korszerűsítették a Roxfort vízvezeték-hálózatát, Mardekár egyik leszármazottja, Corvinus Gaunt átalakította és elrejtette a bejáratot a készülő mosdó alatt. Az már ízlés kérdése, mennyire szeretjük az utólagos foltozást, de magyarázat legalább van. Eredetileg gyanús részlet, amelyhez később hivatalos háttérmagyarázat született.
11. A Minisztérium honnan tudja, mikor Harry varázsol – és mikor nem?
A Titkok Kamrájában Dobby lebegtet egy süteményt a Dursley-házban, mégis Harry kapja érte a minisztériumi figyelmeztetést. Ez azért történik, mert a Korlátozó Bűbáj, vagyis a Trace valójában nem tudja megmondani, ki varázsolt: csak azt érzékeli, ha egy kiskorú mágus környezetében mágia történik.
Ez meglehetősen furcsa rendszert eredményez. Egy muglicsaládban élő gyerek, mint Harry, gyakorlatilag folyamatos ellenőrzés alatt áll, egy varázslócsalád gyermeke körül azonban a szülők egész nap varázsolhatnak, ezért a Minisztérium nem tudja eldönteni, ki mondta ki az adott bűbájt, és a felelősséget a családra bízza. A szabály tehát működik a saját logikája szerint, csak maga a rendszer meglehetősen igazságtalan.
12. Miért nem emlékeztette Sirius Harryt a kétirányú tükörre?
Harry elfelejti Sirius karácsonyi ajándékát, ami önmagában még teljesen hihető. Sirius nem mondja el neki részletesen, mi van a csomagban, Harry pedig attól fél, hogy az ajándék használatával veszélybe sodorhatja keresztapját. Később azonban Harry betör Umbridge irodájába, és a kandallón keresztül próbálja felvenni a kapcsolatot Siriusszal.
Itt válik igazán kínossá a helyzet, mert Sirius sem emlékezteti arra, hogy ott van nála a tükör, amelyet pontosan ilyen helyzetekre adott. A kétirányú tükör segítségével Harry később ellenőrizhette volna, hogy Sirius valóban a Grimmauld téren van-e, és az egész Rejtélyügyi Főosztályra vezető mentőakció elmaradhatott volna. Harry feledékenysége karakterhiba, Sirius hallgatása viszont már az egyik legerősebb valódi történetvezetési kérdőjel.
13. Ha Bill saját otthonának titokgazdája lehetett, James Potter miért nem volt a sajátjáé?
A Fidelius-bűbáj Harry történetének egyik legfontosabb mágikus eszköze. Lily és James Potter azért bízza Peter Pettigrew-ra a hollétük titkát, mert a bűbáj szerint a Titokgazda az egyetlen, aki elárulhatja a védett információt. Pettigrew elárulja őket, Voldemort megtalálja a családot, és ezzel gyakorlatilag elindul az egész történet.
A Halál ereklyéiben azonban Bill Weasley azt mondja, hogy ő maga a Titokgazdája a saját és Fleur otthonát védő Fidelius-bűbájnak. Ez felveti a kérdést: James vagy Lily miért nem vállalta ugyanezt? Lehetséges magyarázat, hogy a két bűbáj titka nem ugyanaz volt: Bill a ház helyét, míg Pettigrew magukat a Pottereket rejthette. Ez azonban inkább rajongói értelmezés, mint egyértelműen lefektetett szabály. Nem biztos, hogy ellentmondás, de a mágia működését itt Rowling nem magyarázta el eléggé.
14. Hogyan köthette Harryt mágikus szerződés, ha nem is ő nevezett be a Trimágus Tusára?
Dumbledore világosan elmondja, hogy aki bedobja a nevét a Tűz Serlegébe, az kötelező erejű mágikus szerződést köt. Csakhogy Harry nem dobta bele a nevét: ifjabb Barty Kupor tette meg helyette. Ennek ellenére, amikor a serleg kiválasztja Harryt, minden felnőtt elfogadja, hogy nincs választása, versenyeznie kell.
A történet soha nem árulja el, mi történne, ha Harry egyszerűen nemet mondana. Meghalna, elveszítené a mágiáját, valamilyen átok sújtaná, vagy csupán megszegne egy szabályt? Az is kérdés, hogyan köthet valakit egy szerződéshez egy másik ember az engedélye nélkül, illetve miért nem jelenik meg Harry minden feladat rajtjánál, majd adja fel azonnal. Nem bizonyítható logikai hiba, mert nem ismerjük a szerződés szabályait – és pontosan ez a probléma: egy kulcsfontosságú történeti fordulat egy soha meg nem magyarázott mágikus jogszabályon áll.
15. Voldemort tényleg egy egész tanéves összeesküvést épített arra, hogy Harry megfogjon egy tárgyat?
Voldemort terve látványosan összetett: kiszabadítani Barty Kupor Jr.-t, elrabolni Rémszem Mordont, Kuporral egy teljes tanévre felvetetni az alakját, becsempészni Harry nevét a Tűz Serlegébe, átsegíteni három életveszélyes feladaton, majd elérni, hogy Harry elsőként érjen a kupához, amely zsupszkulcsként Voldemorthoz viszi. Mindezt azért, hogy Harry végül megérintsen egy tárgyat.
A zsupszkulcs ugyanis elvileg szinte bármilyen hétköznapi tárgyból elkészíthető, ezért elsőre nehéz nem feltenni a kérdést: miért nem adott Kupor Harrynek egyszerűen egy könyvet vagy akár egy tollat? Van azonban ésszerű magyarázat. Voldemort titokban akart visszatérni, és azt tervezhette, hogy Harry halálát a Trimágus Tusa tragikus balesetének állítják be; a verseny utolsó feladata ráadásul olyan helyzetet teremtett, amelyben Harry eltűnése nem tűnt fel azonnal. Van tehát történeti logika a terv mögött, de tagadhatatlanul jóval bonyolultabb a szükségesnél.
Akkor tele van logikai hibákkal a Harry Potter?
Nem igazán – legalábbis nem annyira, mint amennyire az internetes „Harry Potter plot hole” listákból elsőre tűnhet. A thesztrálok, a baziliszkusz mérge, a Veritaserum vagy az Alohomora esetében létezik világon belüli magyarázat. Más furcsaságok, például a Weasley-óra fogorvosa vagy a Százfűlé-főzet hangváltozása, egyértelműen a filmes adaptáció következetlenségei, nem Rowling történetének hibái.
A legérdekesebbek éppen azok a helyzetek, ahol nincs ilyen tiszta válasz: Peter Pettigrew neve a Tekergők Térképén, Sirius elfelejtett tükre, a Trimágus Tusa mágikus szerződése vagy a Fidelius-bűbáj pontos szabályai. Ezek nem döntik romba a Harry Potter világát, inkább azt mutatják meg, mi történik, amikor egy hét könyvön át folyamatosan bővülő mágikus univerzum minden szabályát úgy kezdjük vizsgálni, mintha valódi jogrendszer vagy fizikai törvénykönyv lenne.
Talán éppen ezért lehet több mint két évtizeddel később is vitatkozni róla. Ahol a könyvek nem adtak teljes választ, ott a rajongók azóta is keresik – és közben újra meg újra kiderül, hogy a legjobb „logikai hibák” egy része valójában sokkal érdekesebb kérdés, mint egyszerű baki.
Ha a varázsvilág apró részletei érdekelnek, korábban külön is megnéztük, honnan ered az Avada Kedavra neve, és mit jelent valójában. Az HBO készülő adaptációját is folyamatosan követjük: legutóbb az új Arthur Weasley szereposztásáról írtunk.
