A Netflixnél már nagyjából 300 film és sorozat készítése során alkalmaztak mesterséges intelligenciát. A szám elsőre meghökkentő, de nem azt jelenti, hogy ennyi teljes produkciót gépek készítettek: az MI a tervezéstől az utómunkáig különböző részfeladatokban segíthetett. A streamingvállalat októberben ismét beszélt a technológia terjedéséről, és ezzel egyre sürgetőbbé vált a kérdés, hol húzódik a segítség és az alkotói munka kiváltása közötti határ.
A puszani filmfesztiválon Sung Q Lee, a Netflix ázsiai és csendes-óceáni térségért felelős gyártási vezetője több munkafolyamatot is felsorolt, amelyben már használják az eszközöket. Az előzetes látványtervezés, a díszletek megalkotása, a vágás és a vizuális effektek egyaránt szóba kerültek. Ez fontos különbség, mert egy háttérterv elkészítése nem ugyanaz, mint egy színész digitális helyettesítése.
Mit jelent valójában a Netflix 300 produkciója?
A júliusi pénzügyi beszámolóban Ted Sarandos társ-vezérigazgató már mintegy 300 olyan címet említett, amelynél generatív MI is részt vett a munkában. A legtöbb felhasználás az utómunkához kapcsolódott, de az eszközök az előkészítés korai szakaszában is megjelenhetnek. A puszani rendezvény tehát nem egy újabb 300-as csoportot jelentett be, hanem ugyanennek a technológiának a térnyeréséről beszélt.
Nem tudjuk, a 300 produkció közül pontosan hányban látható a kész képernyőn is mesterséges intelligenciával létrehozott képsor. Az adat önmagában arra sem ad választ, hány ember munkája változott meg vagy vált feleslegessé. Csak azt mutatja meg, hogy a módszer már nem szűk körű kísérlet a Netflix gyártásában.
A látványos jelenetek ára alapvetően változhat
A Netflix a mesterséges intelligencia egyik legnagyobb előnyének azt tartja, hogy bizonyos látványelemek gyorsabban és kisebb költséggel készülhetnek el. Egy történelmi tömegjelenet, egy összetett digitális háttér vagy egy nagyszabású rombolás hagyományos megoldásokkal rengeteg előkészületet igényel. Az új eszközök egyes esetekben olyan képsorok megvalósítását is lehetővé tehetik, amelyekre különben nem jutna elegendő idő vagy pénz.
Az amerikai The American Experiment dokumentumsorozatban például 17 percnyi, MI-vel kiegészített felvételt használtak. A vállalat szerint ezek a képsorok a hagyományos eljáráshoz képest gyorsabban és olcsóbban készültek el. A Glory és a Brasil 70: A Saga do Tri szintén szerepelt a Netflix által említett példák között.
Az Eyeline Studios a filmes munka új határát keresi
A Netflix saját vizuáliseffekt- és virtuálisgyártási háttere is egyre fontosabb szerepet kap. Az Eyeline Studios és a Scanline VFX közös szervezete a hagyományos számítógépes látványeffekteket, a virtuális forgatási megoldásokat és a generatív technológiát egyesíti. A stúdió már Az örökkévaló című argentin sci-fi sorozat egy látványos épületomlásánál is ilyen eszközöket használt.
A Netflix az Eyeline bemutatásakor a készítők lehetőségeinek bővítését helyezte előtérbe. Egy virtuális díszlet vagy gyorsabban elkészülő háttér azonban csak eszköz marad, ha a film mögött nincs megfelelő történet. Az ilyen technológia akkor segít igazán, ha a látvány nem elnyomja, hanem támogatja a szereplők drámáját.
Mi történik a színészekkel, a forgatókönyvírókkal és az effektmesterekkel?
A filmipar számára a költségcsökkentés nem kizárólag technológiai kérdés. Egy digitálisan létrehozott tömeg vagy környezet egészen más helyzetet teremt, mint amikor egy létező színész arcát, hangját vagy mozgását utánozzák. Utóbbi esetben már az alkotó hozzájárulása, díjazása és a felhasználás ellenőrizhetősége is döntővé válik.
A Netflix gyártási irányelvei külön feltételeket szabnak bizonyos MI-alapú eljárásoknak, különösen akkor, ha azok a végleges tartalmat, az emberek képmását vagy a szellemi tulajdont érintik. A szabályok azonban csak akkor nyújtanak valódi védelmet, ha az érintettek pontosan értik, mire adnak engedélyt. A technológia terjedésével a filmes szakmák feladatai is átalakulhatnak, nem csupán a kész alkotások látványa.
Ben Affleck is a Netflix MI-fejlesztésében dolgozik
A streamingcég márciusban felvásárolta Ben Affleck filmes mesterségesintelligencia-eszközöket fejlesztő vállalkozását, az InterPositive-ot. Affleck tanácsadóként is bekapcsolódott a vállalat munkájába, amely elsősorban a filmkészítők technikai lehetőségeit szeretné bővíteni. A megállapodás jól mutatja, hogy a Netflix nemcsak kipróbálja, hanem saját üzleti stratégiájába is beépíti az új módszereket.
Affleck színészként és rendezőként maga is ismeri a forgatási munka különböző szakaszait. Ettől még nem dőlt el, hogy a technológia hosszabb távon több alkotói szabadságot teremt vagy inkább kevesebb munkaerőt igénylő gyártás felé tereli a stúdiókat. A választ a későbbi produkciók és a velük dolgozó szakemberek tapasztalatai adják majd meg.
Észreveszi egyáltalán a néző, hol segített a mesterséges intelligencia?
A néző sok esetben nem tudja megállapítani, milyen technológiával készült egy városkép vagy egy háttérben zajló jelenet. Ez önmagában nem új jelenség, hiszen a digitális effektek évtizedek óta részét képezik a filmkészítésnek. Az MI körüli vita azért különleges, mert már a kreatív döntések és a valódi emberektől származó teljesítmény határait is érintheti.
Önmagában attól nem lesz jobb egy film, hogy kevesebb idő alatt épül fel a digitális világa. A történetnek továbbra is szüksége van emlékezetes szereplőkre, következetes rendezői döntésekre és olyan konfliktusokra, amelyek miatt érdekel bennünket a végkifejlet. A Netflix számára a 300-as szám ezért elsősorban nem diadaljelentés, hanem annak bizonyítéka, hogy ezekről a kérdésekről már a hétköznapi filmgyártás részeként kell beszélni.
Lehet, hogy egy jövőbeli sci-fi városát már néhány nap alatt képesek lesznek felépíteni a filmes szakemberek. Azt viszont továbbra is az alkotóknak kell elérniük, hogy a városban élő szereplők sorsa valóban érdekeljen bennünket. A technológia lehetőséget adhat erre, de a jó történetet nem helyettesíti.
