Egy rajongó feltette azt a kérdést, amely az Agyagpofa bejelentése óta sokszor előkerül: ki kért egyáltalán önálló filmet egy olyan Batman-ellenfélről, aki messze nem Joker vagy Macskanő ismertségű figura? James Gunn válasza azonban jóval többről szól, mint egyetlen DC-film védelméről.
A DC Studios társvezetője szerint Hollywood nem attól működik jól, ha a közönség előre megszavazza, melyik ismert IP-ből szeretne még egy filmet. Az Agyagpofa mögött szerinte éppen az az érték, hogy alkotók láttak valamit egy kevésbé ismert karakterben, és történetet akartak építeni köré – nem pedig egy népszerű névhez kerestek utólag forgatókönyvet.
Gunn szerint a Mátrixot és a Vissza a jövőbét sem „rendelte meg” senki
A TheWrap által idézett Threads-válaszban Gunn több olyan filmet sorolt fel, amelyek létrejöttét sem közönségszavazás előzte meg: a Vissza a jövőbe, a Casablanca, A faun labirintusa, a Mad Max: A harag útja és a Mátrix is ott volt a példái között. A lényeg nem a konkrét címek összehasonlítása, hanem az az elképzelés, hogy a filmkészítés nem pusztán keresletfelmérés.
Gunn ezután Mike Flanagant, James Watkinst és Hossein Aminit emelte ki, akik különböző fázisokban azért dolgoztak az Agyagpofán, mert különleges történetet láttak a karakterben. Szerinte ez az alkotói inspiráció többet ér, mint amikor valaki csak azért ír forgatókönyvet egy híres figuráról, mert a márkanév könnyebben eladható.
Agyagpofa éppen azért érdekes, mert nem tartozik a DC legbiztonságosabb nevei közé
A DC éveken át Batman, Joker, Superman és más első vonalas karakterek köré szervezte a legnagyobb mozis téteket. Agyagpofa ezzel szemben inkább olyan figura, akit a képregényolvasók és animációs sorozatok rajongói jól ismernek, de önálló mozis márkaként eddig nem kellett bizonyítania.
Ez az ismeretlenség azonban szabadságot is ad. A film végső előzetese már egyértelművé tette, hogy Agyagpofa nem hagyományos szuperhősfilmként készül: Matt Hagen testi szétesése és identitásvesztése testhorrorba viszi a történetet. Egy kevésbé bebetonozott főhősnél a stúdiónak kevesebb közönségelvárást kell teljesítenie.
A franchise-kultúra egyik csapdája, amikor az ismertség lesz az egyetlen érv
A közönség természetesen könnyebben reagál egy ismerős névre. Éppen ezért készülnek újra és újra folytatások, remake-ek és spin-offok: az ismertség csökkenti a marketing egyik legnagyobb kockázatát. A probléma akkor kezdődik, amikor maga a felismerhetőség lesz a film létjogosultsága.
Egy új Batman- vagy Superman-filmnek ugyanúgy lehet erős alkotói oka, mint egy Agyagpofa-filmnek, de a márkanév önmagában nem történet. Gunn érve ezen a ponton válik érdekesebbé a szokásos rajongói vitánál: a közönség által kért IP és az alkotó által megtalált történet nem ugyanaz a dolog, és Hollywood az utóbbi nélkül könnyen saját ismert neveinek ismétlésébe ragad.
Az Agyagpofa mögött ráadásul tényleg felismerhető alkotói gondolat áll
Mike Flanagan eredeti történetötlete Matt Hagen átalakulását nem egyszerű szuperképességként, hanem tragédiaként kezelte. Flanagan horrorjaiban rendszeresen az emberi veszteség és az identitás sérülése adja a természetfeletti réteg súlyát, ezért Agyagpofa testi szétesése nem véletlenül érdekelte.
A végleges filmet James Watkins rendezi, Hossein Amini pedig a forgatókönyvön dolgozott tovább, de az alapirány megmaradt. Az amerikai R-besorolás és a testhorror hangsúly azt mutatja, hogy a DC nem egyszerűen egy Batman-gonoszt próbál külön franchise-zá nyújtani, hanem más műfajt épít köré.
Az októberi premier lesz az első valódi teszt Gunn érvelésére
Az Agyagpofa október 22-én érkezik a magyar mozikba. A film már az amerikai R-korhatárával is jelezte, hogy nem a legszélesebb szuperhősközönséget célozza, vagyis a DC tudatosan vállal kisebb, de karakteresebb célcsoportot.
Ha működik, Gunn válasza sokkal többet igazolhat annál, hogy Agyagpofa megérdemelt egy filmet. Azt mutathatja meg, hogy a DCU akkor lehet igazán érdekes, ha nem csak azt kérdezi, melyik karaktert ismeri már mindenki, hanem azt is, melyik történethez van valakinek valódi ötlete.
