Mi a különbség a reboot és a remake között? Mit csinál egy showrunner, és mit jelent az, hogy egy évad cliffhangerrel zárul? A filmes és sorozatos hírekben egyre több olyan angol kifejezéssel találkozunk, amelyet sokszor már le sem fordítanak.
Nem kell filmiskolát végezni ahhoz, hogy értsük őket. Az alábbi szótár a leggyakoribb fogalmakat gyűjti össze rövid, hétköznapi magyarázatokkal és ismert példákkal.
Folytatás, előzmény, remake vagy reboot?
Sequel – folytatás
A sequel egy már létező történet eseményeit folytatja. A Star Wars esetében például A Birodalom visszavág az első film történetét folytatja, de a két rész között akár hosszabb idő is eltelhet.
A folytatás nem feltétlenül ugyanazzal a főszereplővel vagy ugyanabban a korszakban játszódik. A lényeg az, hogy a korábbi történet kontinuitásában marad.
Prequel – előzménytörténet
A prequel később készül, de időrendben a már ismert történet előtt játszódik. A Star Wars I–III. epizódjai klasszikus példák, mert Darth Vader felemelkedését mutatják be az eredeti trilógia előtt.
Attól, hogy valami korábban játszódik, még nem automatikusan prequel. A fogalomhoz az is hozzátartozik, hogy egy már megjelent műhöz képest utólag készített előzményről beszélünk.
Spin-off – mellékszálból önálló történet
A spin-off egy már létező film vagy sorozat világából emel ki szereplőt, helyszínt vagy történeti szálat, majd önálló produkciót épít köré. A Better Call Saul például a Breaking Bad egyik szereplőjéből indult ki.
Egy spin-off közben lehet prequel vagy sequel is. A két fogalom nem zárja ki egymást.
Remake – újrafeldolgozás
A remake egy korábbi film történetének új filmes feldolgozása. Megváltozhat a szereposztás, a rendező, a korszak vagy a helyszín, de az alapvető történet felismerhető marad.
A 2004-es Holtak hajnala például George A. Romero 1978-as filmjének remake-je. Nem ugyanazt a kontinuitást folytatja, hanem újra elmeséli az alaphelyzetet.
Reboot – újrakezdés
A reboot nem egyszerűen újra elmeséli ugyanazt a történetet, hanem újraindítja magát a franchise-t. A korábbi kontinuitást részben vagy egészben félreteszi, és új alapokról építi fel ugyanazokat a karaktereket vagy világot.
A 2005-ös Batman: Kezdődik! ezért reboot, nem pedig az 1989-es Batman remake-je. Bruce Wayne ugyanaz a karakter, de az egész történeti világ új alapokról indul.
Soft reboot – újrakezdés a múlt megtartásával
A soft reboot valahol a folytatás és a teljes reboot között helyezkedik el. Új szereplőket és új kiindulópontot ad a franchise-nak, miközben a korábbi történetek egy része továbbra is érvényes marad. A cél általában az, hogy az új nézők előismeretek nélkül is bekapcsolódhassanak, a régi rajongók pedig ne érezzék úgy, hogy minden korábbi eseményt töröltek.
Revival – visszatérés
A revival egy korábban befejezett vagy hosszabb időre eltűnt sorozat visszahozása, jellemzően az eredeti kontinuitásban és legalább részben az eredeti szereplőkkel. A Twin Peaks 2017-es visszatérése tipikus példa. Ez nem reboot: ugyanaz a történet folytatódik, csak hosszabb szünet után.
Crossover – amikor két világ találkozik
Crossoverről beszélünk, amikor két külön sorozat, franchise vagy szereplőgárda egy történetben találkozik. Ez lehet egyetlen epizód, közös film vagy nagyobb esemény. A szuperhősös képregényadaptációk különösen gyakran használják, mert több külön sorozat és film szereplőit is össze lehet hozni ugyanabban a történetben.
A sorozatok világának saját nyelve
Pilot – próbaepizód
A pilot eredetileg olyan próbaepizód, amelyet azért készítenek, hogy egy csatorna vagy stúdió eldönthesse, rendel-e sorozatot az ötletből. Nem minden elkészült pilot kerül adásba. A mai szóhasználatban ugyanakkor gyakran egyszerűen egy sorozat első epizódját is pilotnak nevezzük.
Showrunner – a sorozat kreatív főnöke
A showrunner általában vezető író-producer, aki felügyeli a történetek irányát és a sorozat kreatív működését. Nem feltétlenül ő rendezi az epizódokat, sőt többnyire nem. Vince Gilligan a Breaking Bad, David Chase a Maffiózók, Damon Lindelof és Carlton Cuse pedig a Lost alkotói oldalán töltött be hasonló szerepet.
Writers’ room – írószoba
A writers’ room olyan írói csapat, amely közösen dolgozza ki az évad történetét, karakteríveit és epizódjait. A showrunner rendszerint ennek a kreatív folyamatnak is vezető szereplője. A rendszer főleg az amerikai sorozatgyártásban vált meghatározóvá, ahol egy hosszabb évadot több író párhuzamos munkája tart mozgásban.
Cold open – jelenet a főcím előtt
A cold open az epizód főcíme vagy nyitó stáblistája előtti jelenetsor. Gyakran rögtön konfliktus vagy rejtély közepébe dobja a nézőt, hogy azonnal magára vonja a figyelmet. A Breaking Bad különösen szeretett ezzel játszani: sok rész olyan képsorral indult, amelynek jelentése csak később vált világossá.
Bottle episode – szándékosan kicsiben maradó epizód
A bottle episode jellemzően kevés helyszínen és korlátozott számú szereplővel készül. Produkciós szempontból gyakran költségcsökkentő megoldás, történetileg viszont erős karakterepizód lehet. A Breaking Bad Fly című része például szinte teljes egészében Walter White és Jesse Pinkman konfliktusára épül egyetlen fő helyszínen.
Procedural – minden héten új ügy
A procedural sorozatokban az epizódok általában egy-egy külön ügyet, esetet vagy problémát dolgoznak fel. Tipikusak a rendőrségi, kórházas és jogi sorozatok között. Az adott történet többnyire lezárul az epizód végére, még ha a főszereplők magánélete tovább is folytatódik.
Serialized – folyamatos történet
A serialized, vagyis szerializált sorozatok története epizódról epizódra épül. Ha kihagysz több részt, jó eséllyel elveszíted a történet fonalát. A Dark szinte tankönyvi példa erre: a szereplők és idősíkok kapcsolatai csak folyamatos nézéssel állnak össze.
Anthology – antológiasorozat
Az antológiasorozat epizódonként vagy évadonként új történetet, új szereplőket és akár teljesen új világot mutathat be. A Black Mirror jellemzően epizódonként, az American Horror Story inkább évadonként vált történetet. Az antológia előnye, hogy egy sorozat címe és alapötlete megmaradhat, miközben minden új történet teljesen más irányba indul.
Limited series / miniseries – limitált sorozat
Olyan sorozat, amelyet eleve lezárt történetként terveznek. Nem feltétlenül készül belőle következő évad, még akkor sem, ha sikeres lesz. A streamingkorszakban a limited series megjelölés különösen elterjedt, bár a nagy siker időnként ezt a kategóriát is felülírja.
Season finale – évadzáró
A season finale az adott évad utolsó epizódja. Lezárhatja a történetet, de gyakran éppen az a célja, hogy új kérdéseket nyisson a következő évadra. Ezért kapcsolódik hozzá olyan gyakran a következő fogalom: a cliffhanger.
Cliffhanger – amikor a legrosszabb pillanatban van vége
A cliffhanger olyan lezárás, amely kritikus, megoldatlan helyzetben hagyja a szereplőket és a nézőt. A kérdés lehet az, hogy valaki túlélte-e, ki áll az ajtó mögött, vagy mi történik a következő pillanatban. A cél egyszerű: a néző úgy tegye le a részt, hogy azonnal tudni akarja a folytatást.
Történetmesélési kifejezések
MacGuffin
A MacGuffin olyan tárgy, információ vagy cél, amely mozgásba hozza a cselekményt. A szereplők számára rendkívül fontos lehet, miközben a történet valódi témája szempontjából maga a tárgy akár másodlagos is maradhat. A Ponyvaregény titokzatos aktatáskája remek modern példa: nem tudjuk biztosan, mi van benne, de a történet működéséhez nincs is szükségünk erre a válaszra.
Foreshadowing – előrevetítés
A foreshadowing során a történet korábban apró jelekkel előrevetít valamit, ami később fontos lesz. Ez lehet egy tárgy, félmondat vagy furcsa kép. Első nézésre talán fel sem tűnik, újranézve azonban világossá válhat, hogy a történet már jóval korábban előkészítette a későbbi fordulatot.
Csehov puskája
A közismert dramaturgiai elv szerint ha egy történet feltűnően megmutat egy fontos tárgyat vagy információt, annak később szerepet kell kapnia. A filmes szóhasználatban ezt nevezzük Csehov puskájának. Nem ugyanaz, mint a foreshadowing, bár a kettő gyakran összefügg: az egyik inkább dramaturgiai szükségszerűség, a másik előre elhelyezett jelzés.
Red herring – hamis nyom
A red herring olyan információ, amely szándékosan rossz irányba tereli a nézőt. Krimikben és thrillerekben különösen gyakori eszköz. A történet elhiteti velünk, hogy egy szereplő vagy bizonyíték döntő jelentőségű, majd később kiderül, hogy csak a figyelem elterelésére szolgált.
Plot twist – történeti fordulat
A plot twist olyan fordulat, amely jelentősen megváltoztatja azt, ahogyan a történetről vagy a szereplőkről gondolkodunk. A jó csavar nem egyszerűen meglepő, hanem utólag visszanézve logikusnak is tűnik. Ha egy fordulat kizárólag azért működik, mert a film szándékosan elhallgatott valamit, gyakran kevésbé kielégítő, mint amikor a jelek végig ott voltak előttünk.
Deus ex machina
Ma deus ex machinának nevezzük, amikor egy konfliktust váratlan, korábban nem megfelelően előkészített külső megoldás rendez el. A kifejezés az ókori színházból ered, ahol valóban gépezettel eresztettek a színpadra istenségeket.
Nem minden váratlan megmentés deus ex machina. A kulcs az, hogy a megoldást a történet korábban mennyire készítette elő.
Exposition – információátadás
Az exposition az a folyamat, amelyből megtudjuk a világ működését, a szereplők múltját vagy a cselekményhez szükséges háttérinformációkat. Lehet természetes párbeszéd, képi információ vagy narráció is. A rossz exposition azért feltűnő, mert a szereplők olyan dolgokat mondanak el egymásnak, amelyeket mindketten eleve tudnak, csak azért, hogy a néző is értesüljön róluk.
Flashback és flashforward
A flashback a történet jelenéhez képest korábbi eseményt mutat, a flashforward pedig a jövőbe ugrik. Mindkettő megtörheti a lineáris időrendet. A Lost különösen emlékezetes módon játszott ezekkel az eszközökkel, mert hosszú ideig magát az időbeli nézőpontot is történeti rejtéllyé tette.
Nonlinear narrative – nem lineáris történetmesélés
Nem lineáris történetmesélésnél az eseményeket nem kronologikus sorrendben látjuk. Christopher Nolan több filmje és Tarantino Ponyvaregénye is erre épít. Az időrend felborítása nem öncélú trükk: gyakran azért használják, hogy a néző később kapjon meg egy olyan információt, amely átírja a korábban látott eseményeket.
Franchise-ok és rajongói kultúra
Canon – kánon
A kánon egy fiktív univerzum hivatalosan érvényes történeteinek és információinak összessége. Ha valami kánon, akkor az adott világ „valóságának” része. Egy franchise kánonja idővel megváltozhat, különösen reboot vagy nagyobb stúdióváltás után.
Continuity – kontinuitás
A kontinuitás az események, karakterek és szabályok következetes történeti folytonossága. Ha valaki egy filmben elveszíti a kezét, majd a következő részben minden magyarázat nélkül újra megvan neki, kontinuitási problémáról beszélhetünk. A közös filmes univerzumoknál különösen fontos, mert több alkotásnak kell ugyanazokat a korábbi eseményeket érvényesnek tekintenie.
Retcon – amikor utólag átírják a múltat
A retcon a retroactive continuity rövidítése. Egy későbbi történet új információval átértelmezi vagy módosítja azt, amit korábban igaznak hittünk. Ez nem feltétlenül hiba: lehet tudatos történetmesélési eszköz is, ha az új információ következetesen illeszkedik a már ismert történethez.
Headcanon – ami csak a rajongó fejében kánon
A headcanon olyan rajongói elképzelés, amelyet valaki személyesen igaznak fogad el a történetről, miközben a mű hivatalosan soha nem erősítette meg. Ezért nem része a tényleges kánonnak. A headcanon lehet játékos személyes értelmezés, de nem szabad hivatalos történeti tényként kezelni.
Fan theory – rajongói elmélet
A fan theory rajongók által kidolgozott magyarázat arról, mi történt, mi fog történni vagy mi az események rejtett oka. A James Bond kódnév-elmélet klasszikus példa erre. Egy rajongói elmélet lehet meggyőző, de addig nem válik kánonná, amíg az alkotók vagy maga a történet nem erősíti meg.
Easter egg – húsvéti tojás
Az easter egg filmbe, sorozatba vagy játékba rejtett apró utalás, amelyet elsősorban a figyelmes rajongóknak szánnak. Lehet kép, tárgy, név, szám vagy másik műre tett kikacsintás.
Nem feltétlenül fontos a történethez. Sokszor csak jutalom annak, aki felismeri a referenciát.
Cameo – rövid vendégszereplés
A cameo rövid, általában könnyen felismerhető vendégszereplés. Alfred Hitchcock rendszeresen feltűnt néhány másodpercre saját filmjeiben, Stan Lee Marvel-cameói pedig ugyanezt a hagyományt tették újra közismertté. A cameo tehát emberi szereplés, míg az easter egg lehet tárgy, felirat vagy bármilyen más rejtett utalás.
Post-credit scene – stáblista utáni jelenet
A post-credit scene a stáblista közben vagy után megjelenő extra jelenet. Lehet poén, epilógus vagy a következő film előkészítése. A Marvel nem találta fel ezt az eszközt, de elérte, hogy a közönség széles körben megszokja: egy franchise-film után érdemes lehet végigülni a stáblistát.
Filmes formanyelv
Mise-en-scène
A mise-en-scène lényegében mindaz, amit a kamera előtt a képen belül elrendeznek: díszlet, világítás, jelmez, szereplők pozíciója és mozgása, tárgyak és kompozíció. Ezek együtt teremtenek vizuális jelentést. Egyetlen szoba berendezése vagy egy szereplő elhelyezése is sokat elmondhat anélkül, hogy bárki megszólalna.
Montage – montázs
A montázs több, egymás után vágott beállítás sorozata, amely együtt új jelentést, időmúlást vagy fejlődést közvetít. Gyakori példa az edzésmontázs, amely néhány perc alatt hetek vagy hónapok fejlődését sűríti össze.
A montázs nem egyszerűen sok gyors vágást jelent. A képek egymás mellé helyezése teremti meg azt a jelentést, amely külön-külön nem feltétlenül lenne jelen bennük.
Long take – hosszú beállítás
A long take olyan folyamatos felvétel, amely az átlagosnál jóval tovább tart vágás nélkül. Nem feltétlenül ugyanaz, mint az egy snittes film. Egy teljes film állhat több különálló hosszú beállításból is, miközben a one-shot hatást gyakran rejtett digitális vágásokkal hozzák létre.
One-shot / oner
Olyan jelenet vagy akár teljes film, amelyet látszólag egyetlen megszakítás nélküli felvételként látunk. A „látszólag” fontos, mert digitális trükkökkel több felvételt is észrevétlenül össze lehet illeszteni. Az oner gyakran technikai bravúr, de akkor igazán erős, ha a megszakítás nélküli mozgás dramaturgiai célt is szolgál.
Close-up – közelkép
A close-up a szereplő arcára vagy egy fontos tárgyra koncentrál. Arckifejezés, reakció vagy apró részlet kiemelésére különösen alkalmas. A közelkép azért hatásos, mert kizárja a környezet nagy részét, és a néző figyelmét egyetlen részletre kényszeríti.
Establishing shot – helyszínazonosító beállítás
Az establishing shot gyakran széles kép, amely megmutatja, hol játszódik a következő jelenet. New York felhőkarcolói, a Roxfort vagy egy magányos ház az erdőben azonnal elhelyezi a nézőt. Nem kell minden jelenetnek ilyen képpel indulnia, de gyors és hatékony módja a tér bemutatásának.
POV shot – nézőponti beállítás
A point-of-view shot azt mutatja, amit egy szereplő a saját szemével lát. Gyakran horrorfilmek használják arra, hogy a nézőt közvetlenül az üldöző vagy az áldozat helyzetébe helyezzék. A POV nem egyszerűen közeli kameraállást jelent: a képnek ténylegesen a karakter vizuális nézőpontját kell imitálnia.
Jump cut – ugróvágás
A jump cut két hasonló beállítás közötti olyan vágás, amelyben az idő vagy a szereplő helyzete láthatóan „ugrik”. Szándékosan megtöri a folyamatos mozgás illúzióját. Használható nyugtalanság, ritmus vagy időkihagyás érzékeltetésére is.
Match cut – összekötő vágás
A match cut két különböző kép között vizuális vagy gondolati kapcsolatot teremt. A forma, mozgás vagy jelentés úgy kapcsolja össze a két beállítást, hogy a vágás maga válik kifejező eszközzé. A legismertebb példák közé tartozik a 2001: Űrodüsszeia csontból űreszközbe váltó vágása.
BTS – kulisszák mögött
A BTS a behind the scenes rövidítése, és minden olyan anyagot jelenthet, amely megmutatja, hogyan készült egy film vagy sorozat. Ide tartozhat forgatási videó, díszletbemutató, maszkkészítés vagy a színészek felkészülése.
Egy jó kulisszatitok nem egyszerű trivia. Megmutathatja, hogyan lesz egy ötletből jelenet, egy jelenetből film, a filmből pedig olyan popkulturális történet, amelyről évtizedekkel később is beszélünk.
