Stephen King A Setét Torony című regényfolyamát sokan a horroríró legnagyobb vállalkozásának tartják, a filmes feldolgozások azonban eddig nem sok örömet okoztak a rajongóknak. A 2017-es mozifilm alig másfél órába próbálta összesűríteni azt a történetvilágot, amelyet King évtizedeken át épített, és amelyben a western, a fantasy, a horror és a sci-fi egészen különleges elegyet alkot. Mike Flanagan most elárulta, hogyan szeretné elkerülni ugyanezt a hibát.
A rendező A Setét Torony első kötetével, A harcossal kezdené a sorozatot, majd a könyvek eredeti sorrendjében haladna tovább. Nem akarja idő előtt bemutatni a történetvilág legfontosabb titkait, és a későbbi kötetek eseményeit sem helyezné előtérbe pusztán azért, hogy látványosabb legyen a kezdés. Szerinte King már megalkotta azt a szerkezetet, amelynek segítségével a nézők fokozatosan megismerhetik ezt a hatalmas univerzumot.
A Setét Torony története két emberrel kezdődik, nem egy egész univerzummal
Mike Flanagan a The Process Unlocked című beszélgetésben részletezte, hogyan képzeli el Stephen King regényfolyamának televíziós feldolgozását. A rendező szerint a könyvek egyik legnagyobb erénye, hogy az első történet még rendkívül szűk nézőpontból indul, majd fokozatosan bontja ki a háttérben rejlő világot.
A harcos nyitánya mindössze két szereplőre és egy különös tájra épül. A feketébe öltözött férfi a sivatagon keresztül menekül, Roland, az utolsó harcosok egyike pedig rendületlenül követi. A történet ezen a ponton még alig árul el valamit arról, milyen világban járunk, miért fontos a Setét Torony, és milyen kapcsolatban áll mindez King többi művével.
Flanagan éppen ezt tartja a megfelelő kezdésnek. A The Process Unlocked műsorban elhangzott, a ScreenRant által feldolgozott interjúban azt hangsúlyozta, hogy Stephen King fokozatosan építette fel a sorozatot: előbb két szereplőt mutatott be egy ismeretlen környezetben, majd apránként tárta fel a nagyobb összefüggéseket.
A Setét Torony tehát nem azzal válik érdekessé, hogy már az első pillanatban megmutat mindent, amit az író kitalált. Éppen ellenkezőleg: a történet erejét jelentős részben az adja, hogy Rolanddal együtt fedezzük fel ezt a világot.
Flanagan szerint a korábbi feldolgozások rossz helyen próbálták elkezdeni
A rendező szerint a korábbi megközelítések egyik problémája az volt, hogy a történet készítői túlságosan gyorsan akarták bevezetni a közönséget A Setét Torony bonyolult mitológiájába. Pedig egy olyan univerzum esetében, amelyben különböző világok, idősíkok és egymással összefüggő történetek találkoznak, az információk túl gyors adagolása könnyen a befogadhatóság rovására mehet.
Flanagan úgy látja, a könyvek közepéről indulni vagy előrehozni a későbbi eseményeket azért problémás, mert a nézőknek még nincs mihez kötniük a látottakat. Az egész világ egyszerre történő bemutatása szerinte túlterhelő lenne, miközben King eredeti történetvezetése lehetővé teszi, hogy minden új részletnek meglegyen a helye.
A rendező ezért a lehető legegyszerűbb megoldást választaná: sorban dolgozná fel a köteteket. Nem azért, mert minden egyes könyvbeli eseményt változatlan formában szeretne képernyőre vinni, hanem mert úgy gondolja, a regények egymásra épülő szerkezete alapvetően meghatározza a történet működését.
Ezzel máris fontos különbség rajzolódik ki a 2017-es mozifilm és Flanagan elképzelése között. A korábbi feldolgozásban a készítők egyetlen filmbe próbáltak belezsúfolni olyan elemeket, amelyek a könyvekben hosszú idő alatt nyerik el a jelentőségüket.
A 2017-es film nem egyszerűen túl rövid volt
A 2017-es A Setét Torony Idris Elbával és Matthew McConaughey-vel készült. Elba Gileádi Rolandot alakította, McConaughey pedig a titokzatos, feketébe öltözött férfit, akinek fontos szerepe van a sorozat mitológiájában. Az alkotók azonban nem hagyományos, az első könyvvel kezdődő adaptációt választottak.
A film olyan történetet mesélt el, amely több kötet szereplőit, ötleteit és konfliktusait egyetlen mozis kalandba sűrítette. A nézők így számos fontos elemmel azelőtt találkoztak, hogy elegendő idejük lett volna megérteni a szereplők személyes történetét és a világ alapvető szabályait.
Az eredmény különösen a könyvek olvasói számára bizonyult csalódásnak. A film nem pusztán jelentős változtatásokat hajtott végre az eredeti történeten, hanem sokszor éppen azokat a fokozatosan felépített kapcsolatokat és rejtélyeket hagyta háttérben, amelyek miatt A Setét Torony különleges olvasmány.
Flanagan megközelítésének legfontosabb előnye nem feltétlenül az, hogy több időt adna a történetnek. Hanem az, hogy megőrizné a felfedezés élményét, amelyet a mozifilm nagyrészt feláldozott a gyorsabb cselekmény érdekében.
Öt évad és két film? Egy ilyen vállaláshoz Hollywood türelmére is szükség volna
A Setét Torony fő regényfolyamának hét kötete jelent meg, és később egy, a cselekmény korábbi szakaszába illeszkedő nyolcadik regény is napvilágot látott. Flanagan régóta nagyszabású, többéves feldolgozásban gondolkodik, korábban öt televíziós évad és két mozifilm tervét vázolta fel.
Ez azonban alkotói elképzelés, nem megrendelt évadokra vagy filmekre szóló hivatalos gyártási döntés. Egy ilyen nagyságrendű produkció rendkívül hosszú pénzügyi és szervezési elköteleződést kívánna a gyártóktól, különösen akkor, ha a történet több évadon át fokozatosan építené fel a legfontosabb konfliktusokat.
A könyvek ráadásul nem egyenletes tempóban haladnak. Vannak kötetek, amelyekben a szereplők új társakat találnak, máskor hosszabb időre a múlt eseményei kerülnek előtérbe, és olyan szakaszok is akadnak, amelyek szinte teljesen más hangulatot képviselnek, mint a sorozat korábbi részei.
Ez televíziós szempontból egyszerre jelent lehetőséget és kockázatot. Az évadok eltérő hangulata különleges karaktert adhatna a sorozatnak, de egy sok éven át tartó produkciónál mindig kérdés, mennyire marad türelmes a közönség és a megrendelő.
A negyedik kötet lehet Flanagan tervének legnagyobb próbatétele
A regényfolyam egyik legkülönlegesebb darabja a Varázsló és üveg, amely jelentős részben Roland múltjába kalauzolja az olvasót. Egy hosszú történetszakaszon keresztül nem az aktuális küldetés eseményei kerülnek előtérbe, hanem azok az élmények, amelyek meghatározták a harcos személyiségét.
Könyvként ez rendkívül fontos része a történetnek, televíziós sorozatként azonban nehéz feladatot jelenthet. Egy megszokott szereplőgárdára épülő produkcióban komoly döntés lenne, ha a készítők hosszabb időre háttérbe szorítanák a nézők által már megszeretett karaktereket.
Flanagan éppen ezért olyan vállalkozásra készül, amelynek sikeréhez nemcsak jó forgatókönyv és megfelelő szereposztás kellene. Olyan alkotói szabadságra is szüksége volna, amely megengedi, hogy a sorozat bizonyos évadai egészen más történetmesélési ritmust kövessenek.
Hasonló kérdéseket vet fel az Átfúj a szél a kulcslyukon című regény helye is. A könyv később jelent meg, mint a fő történet zárókötete, cselekménye azonban időrendben két korábbi rész közé illeszkedik. Különösen izgalmas lesz látni, Flanagan hogyan egyeztetné össze a könyvek sorrendjéhez való ragaszkodást az ilyen szerkezeti sajátosságokkal.
Stephen King más könyvei is szerepet játszanak a történetben
A Setét Torony a szerző életművének egyik legfontosabb összekötő története. Több regényében is felbukkannak olyan szereplők, helyszínek vagy fogalmak, amelyek közvetlenül vagy közvetve ehhez a világhoz kapcsolódnak.
Ez a különleges szerkezet komoly lehetőségeket kínál egy hosszú sorozat számára. A nézők fokozatosan fedezhetnék fel, hogyan kapcsolódnak össze olyan, elsőre egészen különálló történetek, amelyekben a horror, a fantasy és az emberi dráma eltérő arányban vannak jelen.
A feldolgozás azonban éppen emiatt különösen összetett feladat. Flanagan korábban arról beszélt, hogy bizonyos, A Setét Toronyhoz kapcsolódó könyvek és karakterek megfilmesítési jogai nem feltétlenül ugyanahhoz a jogtulajdonoshoz tartoznak. Ezeknek a kérdéseknek a rendezése szintén hozzájárulhat ahhoz, hogy a produkció lassabban halad, mint azt a rajongók szeretnék.
A Setét Torony valódi méretét nem az adja, hány szereplő vagy hány világ jelenik meg benne. Hanem az, hogy ezek az elemek egy hosszú, fokozatosan kibomló történet részeként nyernek értelmet.
Mike Flanagan terve ígéretes, de a sorozat még nem kapott zöld utat
Mike Flanagan már évek óta dolgozik A Setét Torony televíziós feldolgozásán. Stephen Kinggel szoros alkotói kapcsolatot ápol, és több regényéből készített filmet, köztük a Bilincsben, az Álom doktor és a Chuck élete című alkotásokat. A frissen bemutatott Carrie-sorozat szintén újabb közös munkájuk.
A rendező az elmúlt hónapokban többször hangsúlyozta, hogy nem tett le A Setét Toronyról. A forgatókönyvekkel kapcsolatos munka előrehaladt, Stephen King pedig támogatja az elképzeléseit, de egy ilyen nagyságrendű adaptáció megvalósítása több évre szóló stúdiókötelezettséget igényel.
A jelenlegi helyzetben ezért különbséget kell tenni a kreatív tervek és a gyártási döntések között. Flanagan már tudja, honnan szeretné elindítani Roland történetét, a sorozat azonban még nem rendelkezik nyilvánosan megerősített gyártási kezdettel, szereposztással vagy premierdátummal.
Az új nyilatkozat legfontosabb része mégis az, hogy a rendező nem csupán hűségesebb feldolgozást ígér. Felismerte, hogy Stephen King regényfolyamának ereje a történet felépítésében rejlik, és hogy A Setét Tornyot nem lehet néhány látványos jelenetből és ismerős szereplőből újraalkotni.
Ha Mike Flanagan valóban az első könyvtől kezdve, a regények ritmusát követve mesélheti el Roland útját, azzal végre esélyt kaphat A Setét Torony arra a feldolgozásra, amelyre a történet összetettsége miatt mindig is szüksége lett volna.
