Tizenegy év után újra felcsendülhetnek a dalok a McKinley gimnázium falai között. A Disney+ és a Hulu megrendelte a Glee új változatát, amelyen Ryan Murphy ismét az eredeti sorozat alkotóival dolgozik. A visszatérés pedig máris kapott egy olyan hírt, amely alighanem minden másnál jobban megmozgatja a rajongókat: Lea Michele újra Rachel Berryt alakíthatja.
A Glee feltámasztását október 21-én jelentették be, egy nappal később pedig a Variety több forrásra hivatkozva számolt be Michele visszatéréséről. A Disney egyelőre nem nevezte meg hivatalosan a szereplőket, de a színésznő csatlakozásáról szóló értesülés már túlmutat a korábbi találgatásokon. Ryan Murphy és alkotótársai eközben elkészítették az új forgatókönyv első változatát, és több egykori színésszel is felvették a kapcsolatot.
Lea Michele ismét Rachel Berry lehet, de most már egészen más történet várhat rá
A Glee 2009-ben indult, és Rachel Berry szinte az első perctől a sorozat egyik legmeghatározóbb szereplője lett. Az énekkar tagjai között ő volt az, aki a legkevésbé titkolta, mekkora jövőt képzel el magának. Broadway-sztár akart lenni, és sokszor úgy viselkedett, mintha a többiek csak mellékszereplők lennének az életében.
Rachel ettől egyszerre volt rendkívül tehetséges, szerethető és időnként elviselhetetlen. A reflektorfény iránti vágya gyakran konfliktusba sodorta a barátaival, miközben a sorozat legemlékezetesebb zenei pillanatainak jelentős részét neki köszönhettük. Lea Michele éppen ezt a kettősséget tudta úgy megmutatni, hogy Rachel hibái ellenére is érdemes volt végigkövetni a történetét.
Michele már szeptemberben nyitottan beszélt arról, hogy örömmel visszatérne a Glee világába. Október 21-én a TheWrap még tárgyalásokról számolt be, a Variety azonban másnap több forrásból is megerősítette, hogy a színésznő ismét Rachel Berry szerepére készül. Hogy mekkora szerepet kap az új sorozatban, azt egyelőre nem részletezték.
Tizenegy év alatt azonban Rachel helyzete is gyökeresen megváltozhatott. Az eredeti sorozat végére elérte azt, amiért diákkora óta küzdött: a Broadway színpadán bizonyíthatott, és Tony-díjat nyert. Egy új történet ezért már nem ugyanazt a mindenáron kitörni akaró fiatal lányt követné, hanem egy olyan nőt, akinek szembe kell néznie azzal, mit jelent az álmai megvalósítása után tovább élni.
Az egyik legérdekesebb lehetőség az volna, ha Rachel ezúttal nem a színpad közepén állna, hanem fiatal tehetségeket segítene. Az eredeti Glee-ben nehezen viselte, ha mások is reflektorfénybe kerültek, így a mentori szerep különösen erős próbatétel lehetne számára. Ez természetesen nem bejelentett történetszál, de pontosan mutatja, miért volna több értelme a visszatérésének egy egyszerű nosztalgikus vendégszereplésnél.
Ryan Murphy már tíz régi szereplővel egyeztetett
Ryan Murphy nem egyedül fogott hozzá a sorozat folytatásához. Brad Falchukkal és Ian Brennannel, a Glee eredeti alkotótársaival közösen írták meg az új forgatókönyv első változatát. Murphy szeptember végén arról beszélt, hogy körülbelül tíz egykori színésszel is felvette a kapcsolatot, akik lelkesen fogadták a visszatérés gondolatát.
Az októberi bejelentés után Heather Morris és Chord Overstreet is olyan közösségi bejegyzést tett közzé, amely saját karakterük visszatérésére utalt. Morris Brittany Pierce-t, Overstreet pedig Sam Evanst alakította az eredeti sorozatban. A rajongói lelkesedés érthető, de a közösségi üzenetek még nem helyettesítik a hivatalos szereposztási bejelentést.
A régi szereplők jelenléte ugyanakkor komoly lehetőséget kínál az alkotóknak. A Glee legjobb pillanatai nem pusztán a különálló karakterekből születtek, hanem abból, ahogyan ezek az egészen eltérő emberek egymásra hatottak. Rachel becsvágya, Kurt érzékenysége, Mercedes önérzete vagy Santana kíméletlen őszintesége nélkül az énekkar egészen más közösség lett volna.
A kérdés inkább az, hogyan lehet tizenegy évvel később újra összehozni őket anélkül, hogy a sorozat pusztán régi jeleneteket ismételne meg. A szereplők időközben felnőttek, más élethelyzetbe kerültek, és a korábbi konfliktusaiknak is új jelentésük lehet. Egy jól megírt folytatásnak ezért nem kellene letagadnia az eltelt éveket, hanem éppen azokból építhetne új történetet.
A Glee azért működött, mert a dalok mögött valódi konfliktusok álltak
A Glee 2009-ben szokatlan keverékkel jelentkezett. Egyszerre volt középiskolai dráma, zenés vígjáték és sokszor meglehetősen kegyetlen szatíra. A szereplők popslágereket, musicaldalokat és klasszikus számokat adtak elő, miközben a történetek az iskolai kirekesztésről, a barátságról, a szerelemről és az önazonosság kereséséről szóltak.
A New Directions tagjai többnyire nem az iskola legnépszerűbb diákjai közül kerültek ki. Sokan éppen az énekkarban találták meg először azt a közeget, ahol nem kellett elrejteniük, kik valójában. Ettől a közösség azonban még nem vált tökéletessé: a féltékenység, a rivalizálás és a sértettség gyakran ugyanúgy hozzátartozott a próbákhoz, mint az együtt éneklés öröme.
A sorozat különlegessége az volt, hogy a dalok rendszerint a történeteket is továbbvitték. Egy jól megválasztott feldolgozás néha pontosabban fejezte ki a szereplők érzéseit, mint egy hosszú párbeszéd. Máskor éppen a színpadi produkciók mutatták meg, mennyire másképp látja magát egy karakter, mint ahogyan a környezete tekint rá.
A Glee zenei feldolgozásai ezért jóval túlnőttek a heti televíziós epizódokon. A dalok önállóan is népszerűvé váltak, a szereplők koncertturnékon léptek fel, és a sorozat körül olyan rajongói közösség alakult ki, amelynek a zene legalább annyira fontos volt, mint maga a történet. Az új változatnak ezt a kettősséget kellene megtalálnia egy olyan korszakban, amikor a fiatal előadók már gyakran a közösségi médián keresztül építik fel közönségüket.
A mai popzenei világ egészen más, mint 2009-ben volt. A rövid videós platformok, a streaming és az internetes hírnév új lehetőségeket kínálnak, de újfajta nyomást is helyeznek azokra, akik a zenében keresik a helyüket. Egy új Glee akkor lehetne igazán érdekes, ha nemcsak mai dalokat adna a szereplők szájába, hanem megmutatná, milyen ma fiatalnak és tehetségesnek lenni egy olyan világban, ahol mindenki folyamatosan látható akar lenni.
Lea Michele és Rachel Berry története a Broadwayen különös módon találkozott
Lea Michele visszatérését személyesebbé teszi, hogy a Glee után a saját pályáján is megvalósított valamit Rachel Berry legnagyobb álmai közül. A színésznő 2022-ben átvette Fanny Brice szerepét a Funny Girl Broadway-felújításában, ugyanabban a musicalben, amely a Glee történetében is meghatározó jelentőséggel bírt. Rachel már diákként Barbra Streisand előadásaihoz mérte a saját tehetségét.
A Broadway-szerep különösen nagy figyelmet irányított Michele színpadi képességeire. A közönség számára szinte elválaszthatatlanná vált a színésznő valós karrierje és az a történet, amelyet éveken át Rachelként játszott. A két életút természetesen nem ugyanaz, de a párhuzam különös súlyt adhat a karakter visszatérésének.
Rachel számára a Broadway mindig a végső bizonyítékot jelentette arra, hogy különleges tehetség. Az eredeti sorozat utolsó epizódja megmutatta, hogy eléri ezt a célt, de egy későbbi történet már azzal is foglalkozhatna, mi történik a nagy siker után. Hogyan változik meg valaki, aki egész fiatalságában egyetlen álomért küzdött, majd egyszer csak rájön, hogy az élet ennél sokkal összetettebb?
Egy ilyen Rachel Berry azért volna érdekes, mert nem ugyanazokkal a problémákkal kellene újra szembenéznie. A fiatal tehetség bizonyítási vágya helyett a szakmai siker ára, a személyes kapcsolatok és az új generációhoz fűződő viszonya kerülhetne előtérbe. Lea Michele pedig olyan élettapasztalattal térhetne vissza a szerephez, amely teljesen más jelentést adhatna Rachel régi ambícióinak.
A Glee legnagyobb veszteségei nélkül már nem ugyanaz lenne a történet
A sorozat visszatérésének egyik legérzékenyebb kérdése, hogyan emlékeznek meg az eredeti szereplőgárda elhunyt tagjairól. Cory Monteith, aki Finn Hudsont alakította, 2013-ban halt meg, Naya Rivera, Santana Lopez megformálója pedig 2020-ban hunyt el. Mindketten meghatározó részei voltak a Glee történetének, a szereplők közötti kapcsolatoknak és a sorozat legemlékezetesebb zenei pillanatainak.
Finn elvesztése már az eredeti sorozatot is alapvetően megváltoztatta. A készítők akkor a történet részeként dolgozták fel a tragédiát, Rachel életében pedig különösen fontos maradt a karakter emléke. Santana szintén a Glee egyik legösszetettebb szereplőjévé vált, akinek személyes története a sorozat későbbi évadaiban kapott igazán nagy hangsúlyt.
Egy több mint egy évtizeddel későbbi folytatásnak nem kell feltétlenül hosszú megemlékezésekkel foglalkoznia, de ezek a hiányok a sorozat világának is részei. A régi szereplők újratalálkozása más érzelmi súlyt kaphat attól, hogy néhányan már soha nem térhetnek vissza közéjük. A Glee akkor maradhat hű a saját múltjához, ha ezt természetesen, méltósággal képes beépíteni az új történetbe.
A Disney+ új Glee-jének nem elég felidéznie a régi dalokat
A 20th Television gyártásában készülő új Glee a Disney+ és a Hulu kínálatába érkezik. A sorozat pontos történetét és szereplőgárdáját még nem ismertették, a Disney októberi bejelentése azonban már egyértelművé tette, hogy nem pusztán egy lehetséges ötletről, hanem megrendelt produkcióról van szó. Ryan Murphy, Brad Falchuk és Ian Brennan forgatókönyve adja a készülő változat alapját.
A nagy kérdés most az, hogyan találhatják meg az egyensúlyt a régi és az új szereplők között. A visszatérő karakterek önmagukban is képesek lehetnek megszólítani az eredeti közönséget, de a Glee hosszú távú működéséhez olyan fiatalokra is szükség lehet, akiknek a története a korábbi hat évad ismerete nélkül is követhető. A sorozat egykor éppen attól vált különlegessé, hogy egy kívülállókból álló csapat közösen talált hangot.
Lea Michele visszatérése azért lehet a folytatás egyik legfontosabb eleme, mert Rachel Berryben egyszerre volt jelen a közösséghez tartozás vágya és az egyéni siker megszállott keresése. Ha az új Glee képes megmutatni, hogyan változott meg ez az ellentmondás tizenegy év alatt, a karakter visszahozása valódi történetmesélési lehetőséggé válhat.
A Glee végül sosem csak arról szólt, ki énekelte a legjobban az adott heti slágert. Sokkal inkább arról, hogyan találnak egymásra olyan emberek, akik a színpadon kívül talán soha nem állnának szóba egymással. Egy új sorozat akkor érhet fel az eredetihez, ha ezt az élményt nem megismételni akarja, hanem képes újra megteremteni.
