Van valami különösen nyugtalanító abban, amikor egy békésnek látszó kisvárosról lassan kiderül, hogy minden lakójának van rejtegetnivalója. A Jaga: A sötét erdő titka pontosan erre a feszültségre épít, de egy szokatlan csavarral: a nyomozás mögött a szláv népmesék egyik legismertebb és legfélelmetesebb alakja, Baba Jaga legendája sejlik fel. A nyolcrészes kanadai sorozat október 23-án érkezett meg a magyar HBO Max kínálatába, és könnyen felkeltheti azok érdeklődését, akik a hagyományos bűnügyi történeteknél valami sötétebbre vágynak.
A főszereplők között ott van Carrie-Anne Moss, akit a világ a Mátrix Trinityjeként ismert meg, ezúttal azonban egészen más karaktert alakít. Katherine egy karizmatikus egyetemi professzor, akiről sokan sokfélét gondolnak, miközben egyre furcsább események bolygatják fel a környék életét. Az alkotók nem egyszerű boszorkányhorrort készítettek: a sorozat egy eltűnési ügyből indul, és fokozatosan kapcsolja össze a bűnügyi rejtélyt az ősi mítoszok világával.
Egy eltűnt örökös és egy város, ahol mindenki titkol valamit
Rapp, a Noah Reid által alakított magánnyomozó egy tengerparti városba érkezik, hogy felkutassa Henry Parkot, egy befolyásos halászati vállalkozás eltűnt örökösét. A helyiek nem fogadják kitörő lelkesedéssel az idegent, a Clark Backo által játszott Carson nyomozó pedig saját elképzelésekkel rendelkezik arról, mi történhetett a fiatalemberrel.
A nyomozás hamarosan túlnő egyetlen eltűnés történetén. Elhallgatott kapcsolatok, egymásnak ellentmondó érdekek és különös gyanúsítottak kerülnek elő, miközben Katherine személye egyre nagyobb figyelmet kap. A városban mindenki ismerni vél mindenkit, csakhogy éppen ez a látszólagos közelség teszi nehézzé annak felismerését, ki mond igazat.
Az alaphelyzet akár egy skandináv krimié is lehetne. A különbséget az jelenti, hogy a Jaga világában a természetfeletti nem feltétlenül különül el a hétköznapi bűnöktől. A sorozat azt az izgalmas kérdést veti fel, mi történik, amikor a régi történetek már nem csupán a múlt emlékei, hanem a jelen eseményeinek lehetséges magyarázatai.
Baba Jaga nem az a boszorkány, akit a mesekönyvekből ismerünk
A szláv folklórban Baba Jaga különös és ellentmondásos alak. Gyakran az erdő mélyén élő, félelmetes öregasszonyként jelenik meg, aki veszélyt jelenthet az útjába tévedőkre, más történetekben azonban segítőként vagy próbatételek őrzőjeként is feltűnik. Éppen ez a kiszámíthatatlanság teszi sokkal érdekesebbé egy egyszerű gonosz boszorkánynál.
A legismertebb mesékben csirkelábakon álló kunyhó és különféle mágikus tárgyak kapcsolódnak hozzá, de a figura jelentősége jóval túlmutat ezeken a látványos részleteken. Baba Jaga sokszor olyan határhelyzeteket képvisel, amelyekben az embernek szembe kell néznie a félelmeivel, a döntéseivel és azzal, hogy nem minden fér bele a jó és a rossz egyszerű kategóriáiba.
A Jaga alkotói ezt az ellentmondásos örökséget ültetik át a jelenbe. Egy modern kisvárosban a boszorkányság gyanúja már nem pusztán mágikus képességekről szólhat, hanem arról is, hogy a közösség kit tekint veszélyesnek, és milyen történetekkel magyarázza meg a számára kényelmetlen eseményeket. Ettől a sorozat alapötlete jóval összetettebbé válik egy hagyományos, természetfeletti rémtörténetnél.
Carrie-Anne Mossnak nem kell akcióhősnek lennie ahhoz, hogy veszélyesnek tűnjön
Carrie-Anne Moss nevéről sokaknak ma is Trinity jut eszébe, aki a Mátrixban a fizikai erejével, elszántságával és hűvös magabiztosságával vált emlékezetessé. Katherine szerepe egészen másfajta jelenlétet követel. Itt nem az számít, hogy a karakter hány ellenfelet képes legyőzni, hanem az, hogy a körülötte élők mennyire képesek kiismerni őt.
A sorozatban Katherine művelt, vonzó és megosztó személyiség, akinek a fiatalabb férfiakhoz fűződő kapcsolatai is pletykák tárgyává válnak. Ezek a részletek nemcsak a karakter titokzatosságát erősítik, hanem azt is megmutatják, milyen gyorsan alakulhat ki egy közösségben valakiről olyan kép, amelyet később már nehéz megváltoztatni.
Ez a szerep izgalmasan illeszkedik Moss pályafutásába. A Mátrix után a Jessica Jones és a Daredevil történeteiben is olyan karaktert alakított, aki hatalommal, titkokkal és erkölcsi ellentmondásokkal került szembe. Katherine figurájával ismét egy nehezen megfejthető nő állhat a középpontba, ezúttal azonban egy olyan világban, ahol a régi legendák is beleszólnak az emberek sorsába.
Színházi történetből nyolcrészes misztikus thriller
A sorozat különlegessége, hogy nem regényből vagy képregényből készült, hanem Kat Sandler azonos című színművéből. Sandler a televíziós változat alkotója, forgatókönyvírója és showrunnere is, így a történet átalakítását maga az eredeti mű szerzője irányította. A rendezésen David Frazee és Rachel Talalay osztozott.
Egy színpadi történet televíziós adaptációja mindig érdekes feladat. A színház a párbeszédekre, a karakterek közötti viszonyokra és a néző képzeletére épít, míg egy sorozatnak lehetősége van a teljes várost, a környező erdőket és a történet természetfeletti oldalát is megmutatni. A Jaga esetében ezért nem egyszerűen nagyobb díszletekről van szó, hanem arról, hogyan válhat egy zárt, szereplőközpontú történet sokszereplős rejtéllyé.
A szereplőgárdában Moss és Reid mellett Hudson Williams, Clark Backo, Megan Follows és Sheila McCarthy is feltűnik. A harminc perc körüli epizódhossz pedig eltér attól, amit egy hasonlóan komor hangulatú thrillertől megszokhattunk. Ez a formátum feszesebbé teheti a nyomozás ritmusát, miközben nyolc rész áll rendelkezésre a történet kibontására.
Kinek érdemes esélyt adnia a Jagának?
A Jaga azoknak lehet különösen érdekes választás, akik szeretik, amikor egy bűnügyi történet mögött lassan valami nehezebben megmagyarázható körvonalazódik. Nem a látványos szörnyekre vagy a folyamatos ijesztgetésre épülő alapkoncepció a legizgalmasabb benne, hanem az, ahogyan egy közösség titkai és egy ősi legenda egymásba fonódhatnak.
A sorozat azoknak is kínálhat újdonságot, akik a folklórból táplálkozó horrorokat keresik, de már unják az egymásra hasonlító kísértethistóriákat. Baba Jaga története különösen alkalmas arra, hogy a boszorkány alakját ne egyszerűen gonosztevőként, hanem jóval ellentmondásosabb figuraként mutassa meg.
A legérdekesebb kérdés végső soron nem az, hogy valóban létezik-e boszorkány a városban. Sokkal inkább az, hogy kiknek áll érdekében elhitetni másokkal, hogy a bajok forrása egyetlen különös nő lehet. Egy ilyen rejtélyben a természetfeletti fenyegetés mellett maga az emberi közösség is félelmetessé válhat.
