Hollywood hosszú ideje nemcsak azért jön Magyarországra, mert Budapest könnyedén eljátszhatja Párizst, Berlint vagy éppen egy kitalált birodalom fővárosát. Az amerikai stúdiók itt komplett filmeket tudnak leforgatni, világszínvonalú szakemberekkel, modern műtermekben és olyan költségek mellett, amelyekkel Nyugat-Európában nehéz versenyezni. A magyar filmipar 2025-ben minden korábbinál nagyobb forgalmat ért el, 2026-ban azonban mégis megingott az a kiszámíthatóság, amely Hollywood számára különösen fontos.
A változás nem egyik napról a másikra következett be, és a magyar stúdiók sem ürültek ki hirtelen. Az év első felében bevezetett korlátozás miatt viszont bizonytalanná vált, hogy az új produkciók mikor férhetnek hozzá a magyarországi forgatásokat vonzó adókedvezményhez. A helyzet odáig jutott, hogy egyes nemzetközi filmek végül más országban készültek el.
Egyetlen év alatt több mint 400 milliárd forintot költöttek filmgyártásra
Magyarország filmes fejlődésének léptékét jól mutatja, hogy 2025-ben a hazai filmipari költés elérte a 401,2 milliárd forintot. A Nemzeti Filmintézet összesítése szerint az ágazat nagyjából húszezer magyar filmesnek biztosított munkát, miközben az elmúlt években jelentősen megnőtt a stúdiók kapacitása is. A számok mögött olyan szakemberek állnak, akik nélkül Hollywood leglátványosabb produkciói sem készülhetnének el.
A magyarországi forgatások közül a Dűne-filmek, a Szegény párák, A brutalista és az Alien: Romulus is bizonyította, hogy az itteni stúdiók messze nem csupán olcsóbb helyszínként működnek. Ezekhez a munkákhoz összetett díszletek, nagy létszámú stábok, speciális technikai felszerelések és tapasztalt filmes szakemberek szükségesek. Budapest és környéke mára nem egyszerű forgatási helyszín, hanem Hollywood egyik fontos gyártóbázisa lett.
A fejlődés egyik látványos állomása a fóti NFI Stúdió bővítése volt. A 2025-ben átadott fejlesztés négy új műteremmel, összesen tízezer négyzetméternyi forgatási területtel és húszezer négyzetméternyi kiszolgálóhelyiséggel növelte a kapacitást. Az ország teljes stúdióbefogadó képessége ezzel mintegy 22 százalékkal emelkedett.
Akkor miért vittek Hollywoodból filmeket más országokba?
A magyar filmgyártás egyik legfontosabb versenyelőnye a 30 százalékos adóvisszatérítési rendszer. Ez azt jelenti, hogy a feltételeknek megfelelő, Magyarországon elköltött gyártási költségek egy részét a produkciók visszaigényelhetik. Egy több tízmillió dolláros film esetében ez már akkora összeg lehet, amely alapvetően befolyásolja a forgatási helyszín kiválasztását.
A rendszer működésében azonban 2026 első felében bizonytalanság alakult ki. Az új produkciók regisztrációjára vonatkozó korlátozás miatt a producerek nem tudhatták olyan biztonsággal megtervezni a magyarországi munkát, mint korábban. A Screen Daily filmes szaklap júliusban arról számolt be, hogy a helyzet miatt nagyobb nemzetközi projektek is más forgatási helyszínt választottak.
A korlátozást július 1-jétől megszüntették, így az új produkciók ismét korlátlanul jelentkezhetnek a támogatási rendszerbe. Ez fontos fordulat, de nem jelenti azt, hogy minden korábban elment film automatikusan visszatér. Hollywoodban egy forgatási döntés hónapokra, olykor évekre meghatározhatja a stábok és a stúdiók munkáját.
Ha egy produkció már lefoglalta a műtermeket egy másik országban, leszerződtette a szakembereit és megtervezte a díszletek felépítését, egy kedvező magyarországi változás önmagában ritkán elegendő ahhoz, hogy újrakezdje az egész szervezést. A filmipar számára ezért nemcsak az számít, mekkora támogatást kínál egy ország, hanem az is, mennyire kiszámítható a hozzáférés.
A Dűne és A brutalista mögött magyar szakemberek dolgoztak
A magyar filmesek szerepe sokszor jóval nagyobb annál, mint amennyit a néző a stáblista gyorsan pergő neveiből érzékel. A Dűne első részének látványvilágán dolgozó Sipos Zsuzsanna Oscar-díjat kapott a díszletberendezésért, a Szegény párák munkájáért pedig Mihalek Zsuzsát jutalmazta az Amerikai Filmakadémia. A brutalista vágója, Jancsó Dávid szintén Oscar-jelölésig jutott.
Ezek az eredmények különösen fontosak, mert a magyar filmipar valódi értékét nem kizárólag a műtermek vagy az adókedvezmények adják. A nemzetközi produkciók itt olyan filmes közegre támaszkodhatnak, amelyben a díszletépítőktől a világosítókon át a jelmeztervezőkig nagy tapasztalattal rendelkező szakemberek dolgoznak. Az elmúlt évtizedekben ez a tudás folyamatosan bővült.
Ugyanakkor éppen ez teszi érzékennyé az ágazatot a forgatások elmaradására. Egy nagy költségvetésű produkció nem csupán néhány ismert színésznek jelent munkát, hanem több száz magyar szakembernek és számos kisebb vállalkozásnak is. Amikor egy film más országot választ, annak következményei jóval túlmutatnak azon, hogy valamelyik hollywoodi sztárt nem látjuk Budapest utcáin.
Magyarország továbbra is Hollywood egyik legfontosabb európai bázisa lehet
A magyarországi filmgyártás alapjai nem tűntek el a 2026-os bizonytalansággal. A műtermek, a tapasztalt stábok és a már kialakult nemzetközi kapcsolatok továbbra is rendelkezésre állnak, a 30 százalékos adókedvezmény pedig legalább 2030 végéig biztosított. A regisztrációs korlátozás megszüntetésével az egyik legfontosabb akadály is elhárult az új produkciók elől.
Az igazi kérdés ezért már nem az, hogy Magyarország alkalmas-e a legnagyobb hollywoodi filmek elkészítésére. A Dűne, a Szegény párák és A brutalista után ezt aligha kell bizonyítani. Sokkal fontosabb, hogy a külföldi producerek ismét olyan helyszínként tekintsenek Magyarországra, ahol nemcsak kiváló filmet lehet forgatni, hanem évekre előre is biztonsággal lehet tervezni.
Hollywood számára a pénz mindig döntő szempont marad, de a megbízhatóság legalább ennyit érhet. Magyarország már megmutatta, hogy képes világszínvonalú produkciókat kiszolgálni. Most azt kell elérnie, hogy a következő nagy hollywoodi filmek tervezésekor ismét az elsők között szerepeljen a producerek listáján.
