Greta Gerwig nem azzal akarja újraindítani a Narnia-filmeket, hogy még egyszer elmeséli Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény történetét. A Netflix első filmje Narnia: A varázsló unokaöccse lesz, vagyis C. S. Lewis fantasyvilágának eredettörténete, amelyből kiderül, hogyan született meg maga Narnia, honnan érkezett Jadis, és miként került a későbbi történetek egyik legfontosabb tárgya a mi világunkba.
A rendező azonban nemcsak másik könyvvel indít, hanem egészen saját vizuális és zenei világot épít köré. Gerwig az Empire-nek arról beszélt, hogy már a kezdetektől „rockoperaként” gondolt a filmre, mert számára Narnia teremtése és a rockzene elementáris ereje meglepően természetesen kapcsolódik egymáshoz.
Narnia szó szerint zenéből születik meg
A választás első hallásra furcsának tűnhet, pedig A varázsló unokaöccse egyik legfontosabb jelenetéhez nagyon pontosan kapcsolódik. Lewis történetében Aslan nem egyszerűen megérkezik egy már létező világba: az énekével teremti meg Narniát, miközben a sötétségből fokozatosan megszületnek a csillagok, a táj, a növények és az állatok.
Gerwig számára éppen ez teremtette meg a kapcsolatot a zenével. A rendező David Bowie, Paul McCartney, David Gilmour, Pete Townshend, Jimmy Page és Robert Plant nevét is felsorolta azok között a zenészek között, akik fiatalon meghatározó hatással voltak rá.
A film ettől még nem válik musicallé, és nem arról van szó, hogy Aslan vagy a Fehér Boszorkány dalra fakad majd. Gerwig a hatvanas és hetvenes évek brit rockzenéjének szabadságát, teatralitását és túláradó vizuális világát használja inspirációként ahhoz, hogy Narnia valóban más világnak érződjön.
Az első képek alapján ez már Jadis megjelenésén is jól látszik. Emma Mackey Fehér Boszorkánya nem a korábbi filmek hideg, középkorias fantasyvilágát másolja, hanem jóval merészebb, glam rockot idéző külsőt kapott.
A varázsló unokaöccse mutatja meg, hogyan kezdődött minden
C. S. Lewis A varázsló unokaöccse című regénye 1955-ben, a hét Narnia-kötet közül hatodikként jelent meg, a történet időrendjében azonban ez áll az első helyen. Gerwig éppen ezért választotta ezt kiindulópontnak: nem egy már ismert Narnia-korszak új változatát akarja elkészíteni, hanem magának a világnak a megszületésével kezdi.
A történet két gyerek, Digory Kirke és Polly Plummer körül forog. Digory különc nagybátyja, Andrew Ketterley olyan varázsgyűrűkkel kísérletezik, amelyekkel más világokba lehet eljutni, a két gyerek pedig akarata ellenére is részese lesz a veszélyes próbálkozásnak.
Így jutnak el a Világok Közötti Erdőbe, majd Charn halott világába, ahol Digory felébreszti Jadist. A későbbi Fehér Boszorkány innen kerül előbb Londonba, majd az éppen megszülető Narniába, vagyis a könyv egyben az egyik legismertebb Narnia-gonosz eredettörténete is.
Digoryt David McKenna, Pollyt Beatrice Campbell alakítja, Andrew bácsi szerepét pedig Daniel Craig kapta. Emma Mackey játssza Jadist, a szereplőgárdában pedig Carey Mulligan, Ciarán Hinds, Denise Gough, Kobna Holdbrook-Smith és Susan Wokoma is ott van.
Meryl Streep hangján szólal meg Aslan
A film egyik legérdekesebb szereposztása Meryl Streephez kötődik, aki Aslan hangját adja. Az oroszlán természetesen jóval több egyszerű fantasykarakternél: Lewis teljes Narnia-mitológiájának központi alakja, és A varázsló unokaöccsében szó szerint ő hívja életre az új világot.
Ez Gerwig rockzenei elképzelését is érthetőbbé teszi. Ha a történet egyik legfontosabb jelenete egy egész univerzum zenével történő megteremtése, akkor a rendező számára adta magát, hogy olyan zenészek alkotói energiájából induljon ki, akik saját korszakukban szintén új világokat építettek a színpadon és a lemezeken.
A Netflix által kiadott első képek azt is mutatják, hogy Gerwig nem akarja lemásolni a 2005-ben indult mozitrilógia látványvilágát. A kosztümök, Jadis külseje és Aslan megjelenítése egyaránt jóval stilizáltabb irányt jeleznek.
Gerwig még a történet korszakát is megváltoztatta
A könyv földi jelenetei a 20. század elején játszódnak, Gerwig azonban a történetet a második világháború utáni Nagy-Britanniába helyezte át. Ez az egyik legnagyobb változtatás az eredeti regényhez képest, és messze túlmutat a jelmezeken vagy az autókon.
A rendező így két nagyon eltérő világot állíthat egymással szembe. Digory és Polly egy szürkébb, háború után újjáépülő Londonból kerül át olyan helyekre, ahol a megszokott fizikai és társadalmi szabályok sem feltétlenül érvényesek.
Éppen itt kaphat valódi szerepet a rockzenei inspiráció is. Narnia színei, figurái és formái radikálisan eltérhetnek attól a világtól, ahonnan a gyerekek elindulnak, a glam rock és a progresszív rock túláradó képzeletvilága pedig látványosan erősítheti ezt a kontrasztot.
A korszakváltás ugyanakkor a későbbi Narnia-történetek szempontjából is érdekes kérdéseket vet fel. Ha a Netflix valóban továbbhalad Lewis könyvein, Gerwig időbeli változtatását később is össze kell hangolni a sorozat eredeti kronológiájával.
Nem az ismert Narnia-film negyedik része készül
A Narnia legutóbbi nagy mozis korszaka 2005-ben kezdődött Narnia krónikái – Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény című filmmel. Ezt a Caspian herceg, majd 2010-ben A Hajnalvándor útja követte, a következő kötetekből azonban végül nem készültek mozifilmek.
Greta Gerwig alkotása új kezdet. A varázsló unokaöccsét korábban még soha nem dolgozták fel mozifilmként, ráadásul a Netflix és Gerwig rögtön Narnia eredetéhez nyúl, ahelyett hogy megismételné a Pevensie testvérek legismertebb kalandját.
Ez azt is jelenti, hogy a nézőnek nem kell ismernie a korábbi filmeket. Digory és Polly története önálló belépési pont, miközben azok számára is rengeteg ismerős részletet kínál, akik pontosan tudják, mi lesz később Narniából, Jadisból vagy éppen Digoryból.
Először moziban láthatjuk Gerwig Narniáját
A Narnia: A varázsló unokaöccse 2027. február 12-én kerül a mozikba világszerte, az IMAX-elővetítések pedig már február 10-én elkezdődnek. A Netflix ezúttal nem rövid, jelképes mozis ablakot választott: a film csak április 2-án kerül fel a streamingplatformra.
A Netflix ezzel valódi mozis eseményként kezeli Gerwig Narnia-filmjét, ami önmagában is szokatlan lépés a szolgáltatótól. A rendező pedig láthatóan hasonló léptékben gondolkodik: nem egyszerűen új szereplőkkel akarja újra elmesélni C. S. Lewis történeteit, hanem saját filmes világot próbál építeni hozzájuk.
Ha pedig A varázsló unokaöccsének egyik legfontosabb gondolata az, hogy egy egész világ megszülethet egy dalból, akkor talán mégsem annyira furcsa, hogy Gerwig David Bowie-tól és a Led Zeppelintől indult el Narnia felé.
