A The Batman Part II londoni forgatásán Robert Pattinson Bruce Wayne-je dühös tüntetők között jelent meg. A demonstrálók tábláin olyan feliratok bukkantak fel, mint a „Court of Oligarchs” és a „Court of Fouls”, miközben más üzenetek Gotham gazdag elitjét vették célba.
Batman-rajongóként nehéz nem azonnal a Baglyok Bíróságára gondolni. Scott Snyder és Greg Capullo képregényeiben a Court of Owls pontosan ezt testesíti meg: Gotham leggazdagabb családjainak évszázadok óta működő titkos társaságát, amely úgy tekint a városra, mintha az a saját tulajdona lenne.
A forgatási képek önmagukban azonban semmit sem bizonyítanak. Lehetnek történeten belüli utalások, félrevezető nyomok vagy egyszerű kikacsintások is. A Baglyok Bírósága mégis azért ennyire izgalmas lehetőség, mert Matt Reeves Batmanjének nem egy újabb színes gonosztevőt adna – hanem megkérdőjelezné mindazt, amit Bruce Wayne az első film végére Gothamből megértett.
A Baglyok Bírósága nem egyszerűen egy újabb titkos társaság
A Baglyok Bírósága meglepően fiatal szereplő Batman közel kilencvenéves mitológiájában. Scott Snyder és Greg Capullo 2011-ben vezette be őket a DC új Batman-sorozatában, mégis nagyon gyorsan a modernebb Batman-képregények egyik legfontosabb ellenfelévé váltak.
Ennek egyik oka, hogy nem egyszerűen új bűnözőket találtak ki. A Baglyok létezése átírta Bruce Wayne kapcsolatát Gothammel.
A képregények szerint a társaság évszázadok óta működik a város árnyékában. Gotham gazdag és befolyásos családjai alkotják, épületekben rejtett helyiségeket tartanak fenn, politikai és gazdasági befolyást gyakorolnak, szükség esetén pedig Talon néven ismert gyilkosaikat küldik azok után, akik veszélyeztetik a hatalmukat.
Bruce kezdetben azért sem hisz bennük, mert meg van győződve arról, hogy Gothamet senki sem ismeri nála jobban. A Baglyok történetének legjobb ötlete éppen az, hogy kiderül: Batman hosszú éveken át járta ugyanazokat az utcákat, nyomozott ugyanazokban az épületekben, és közben fogalma sem volt arról, ki uralja valójában a várost. Ez Matt Reeves Batmanjének különösen kegyetlen felismerés lenne.
A Rébusz már egyszer bebizonyította Bruce-nak, hogy nem ismeri a saját városát
A 2022-es Batman felszínen sorozatgyilkosos krimi volt, a történet mélyén azonban végig ugyanaz a kérdés dolgozott: kié valójában Gotham?
Bruce az elején úgy tekint magára, mint a város betegségére adott válaszra. Éjszakánként bűnözőket ver össze, nyomokat követ, és biztos benne, hogy Batman puszta jelenléte félelmet kelt azokban, akik ártani akarnak másoknak.
A Rébusz nyomozása viszont fokozatosan megmutatja neki, hogy a bűn nem egyszerűen az utcákon kezdődik. Carmine Falcone, korrupt rendőrök, ügyészek és politikusok egész rendszere nőtt rá arra a Gothamre, amelyet Bruce meg akart menteni. Még a Wayne család múltja sem bizonyult olyan tisztának, mint amilyennek Bruce gyerekkora óta elképzelte.
Az első film végére ezért Batman egyik legfontosabb felismerése nem az, hogy keményebben kell harcolnia. Hanem az, hogy eddig csak Gotham felszínét látta.
A Baglyok Bírósága tökéletes következő lépcső lenne ebben a gondolatmenetben. Falcone hálózata néhány évtized alatt nőtt hatalmassá. A Baglyok viszont azt mondanák Bruce-nak, hogy Gotham problémája sokkal régebbi nála, Falcone-nál és talán még a Wayne családnál is.
A világ legjobb detektívjének az az ellenfél fájna a legjobban, amelyet soha nem vett észre
Reeves az első Batman-filmben sokkal erősebben épített Bruce nyomozói képességeire, mint a legtöbb korábbi moziváltozat. Pattinson Batmanje helyszíneket vizsgál, bizonyítékokat értelmez, rejtvényeket fejt meg, és Gordon oldalán gyakorlatilag egy sötét detektívfilm főhőseként működik.
A Baglyok Bírósága pontosan ezt a képességet fordítaná ellene. A képregényben Bruce egyik legnagyobb veresége nem az, amikor fizikailag megverik, hanem amikor rájön, hogy a saját városának térképe hiányos volt a fejében.
Snyder történetének egyik leghíresebb része egy hatalmas labirintusba zárja Batmant, ahol fokozatosan elveszíti térérzékét, időérzékét és azt a magabiztosságot, amelyből a teljes Batman-identitása táplálkozik. Nem tudja, merre van a kijárat, nem érti pontosan az ellenfelét, és először kénytelen elfogadni, hogy Gothamnek vannak titkai, amelyeket még ő sem fedezett fel.
Ez Reeves filmsorozatában nem pusztán jó akciójelenet lenne, hanem Bruce karakterének logikus következő támadási pontja. A Rébusz azt mutatta meg neki, hogy rosszul olvasta Gothamet. A Baglyok azt mutathatnák meg, hogy még mindig túl sokat hisz a saját tudásáról.
Bruce Wayne fontosabb lenne nekik, mint Batman
A Baglyok Bírósága azért is különösen jól illene a folytatásba, mert Reeves már jelezte: a második filmben Bruce Wayne sokkal hangsúlyosabb szerepet kap.
Ez az első film után szinte kötelező lépés. Pattinson Bruce-a gyakorlatilag elhanyagolta a Wayne-birodalmat, kerülte a nyilvánosságot, és úgy gondolta, Gothamnek Batmanre van szüksége, nem Bruce Wayne-re. A film végére viszont már sejti, hogy a bosszú önmagában nem elég.
A Baglyok ezt azonnal személyes problémává tennék. Ők nemcsak egy maszkos igazságosztót látnának Batmanben, hanem a Wayne család örökösét, vagyis annak a társadalmi rétegnek az egyik tagját, amelyhez maguk is tartoznak.
A mostani forgatási képek éppen emiatt érdekesebbek annál, hogy valaki felírt egy bagolyra emlékeztető szójátékot egy kartonlapra. Bruce Wayne láthatóan gazdagellenes tüntetés közepén mozog, miközben rendőrök védik. Ez azt sugallja, hogy a folytatásban nemcsak Batman éjszakai élete számít majd, hanem az is, mit jelent Wayne-nek lenni egy olyan Gothamben, amely egyre dühösebb a saját elitjére.
Ha ebben a közegben valóban létezne a Baglyok Bírósága, Bruce hirtelen két oldal közé kerülne. Az utcán ő is egy milliárdos dinasztia örököse, miközben Batman maszkjában éppen azok ellen harcolna, akik évszázadok óta saját játékszerüknek tekintik a várost.
A legjobb Baglyok-történethez még Talon sem kellene rögtön
A Court of Owls leglátványosabb elemei természetesen a bagolymaszkok és a Talonok. Ha Hollywood adaptálja őket, nehéz elképzelni, hogy előbb-utóbb ne jelenjen meg valamelyik halálos végrehajtójuk. Matt Reeves világában azonban nem ez lenne a legérdekesebb részük.
A legjobb változatban Bruce sokáig azt sem tudná biztosan, hogy valóban léteznek-e. Egy gyilkosság, egy eltűnt dokumentum, egy épületben talált régi helyiség vagy a Wayne család múltjának egy újabb titka sokkal jobban illene az első film detektíves logikájához, mint egy azonnali Talon-támadás.
Ezzel a folytatás megőrizhetné azt a földhözragadtabb hangulatot is, amely Pattinson Batmanjét ennyire elkülöníti a DCU többi részétől. A Baglyok természetfelettibb képregényes elemei később fokozatosan kerülhetnének elő, miközben az első találkozás szinte összeesküvés-thrillerként működne.
A kérdés eleinte nem az lenne, hogyan győzi le Batman a Baglyok Bíróságát, hanem hogy képes-e egyáltalán bebizonyítani, hogy létezik.
A forgatási táblák továbbra sem bizonyítanak semmit
A rajongói elméletet több apró részlet táplálja. A „Court of Fouls” és „Court of Oligarchs” feliratok mellett a produkció Semper Vigilans munkacíme is sokak fantáziáját megmozgatta: a latin kifejezés nagyjából azt jelenti, hogy „mindig éber” vagy „mindig figyelő”, ami könnyen összekapcsolható a Baglyokkal.
Csakhogy ugyanez tökéletesen illik Batmanre is. Egy produkciós munkacím pedig önmagában éppen úgy lehet hangulati utalás, praktikus fedőnév vagy szándékos játék a rajongókkal.
Ezért a Baglyok Bíróságát továbbra sem érdemes úgy kezelni, mintha már bejelentett ellenfél lenne. A film szereplőgárdája bővült, a forgatás zajlik, de Reeves a történet legfontosabb részleteit továbbra is titokban tartja.
Az elmélet mégis sokkal érdekesebb annál, hogy „a táblán bagolyra utaló szó volt”. A Rébusz az első filmben azt bizonyította Bruce Wayne-nek, hogy közel sem ismeri annyira Gotham múltját, mint hitte. A Baglyok Bírósága pedig azt bizonyíthatná, hogy Gotham múltja közben nagyon is jól ismeri őt.
