Jamin Winans mindössze 250 ezer dollárból forgatta le a Tinta című álomfantasy-t, amelyet a hagyományos forgalmazás helyett egy torrenthullám tett világszerte ismertté. A 2009-es film története ma is szokatlan példája annak, hogyan változhat egy független alkotás legnagyobb veszélye a legerősebb reklámjává.
A magyar Apple TV Store Tinta címen kínálja a filmet, eredetileg azonban Ink néven mutatták be. Egy apa és kislánya történetét kapcsolja össze az álmokat hozó Történetmesélők és a rémálmokat terjesztő Inkubuszok háborújával, miközben a látványvilág jóval nagyobb produkciót sejtet annál, amekkora valójában a stáb rendelkezésére állt.
Egy gyerekkori rémálomból nőtt ki a Tinta világa
Winans eredetileg rövidfilmet tervezett azokról a lényekről, amelyek éjszakánként álmokat és rémálmokat hoznak az embereknek. Az Eye for Filmnek adott interjújában elmondta, hogy az ötletet részben a Disney-féle Hófehérke és a hét törpe boszorkánya ihlette: gyerekként attól félt, hogy az öregasszony elrabolja álmában. A kérdésből, hogy ki ez a szörny és hogyan vált azzá, fokozatosan egész estés történet született.
A filmben a nyolcéves Emmát egy meggyötört álomlény, Ink ragadja magával, apjának, Johnnak pedig a valóságban és az álomvilágban is szembe kell néznie a veszteségeivel. A Tinta ezért nem egyszerűen jó és rossz látványos összecsapása: a fantasy mögött a bűntudat, a gyász és a megváltás története dolgozik. A cselekmény legfontosabb fordulatait itt nem lőjük le, mert a film erejének jelentős része abból fakad, ahogyan a két világ lassan egymásba zárul.
Hollywood felfigyelt rá, de forgalmazót nem talált
A film a 2009-es Santa Barbara Nemzetközi Filmfesztiválon mutatkozott be, később pedig Denverben nyolc héten át sikerrel vetítették. A Filmmaker Magazine korabeli interjúja szerint az alkotók még a UTA ügynökséggel is leszerződtek, a nagyobb forgalmazók azonban túl furcsának, nehezen besorolhatónak és kockázatosnak tartották az ismeretlen színészekkel készült filmet.
Jamin és Kiowa Winans ezért mozinként kezdték terjeszteni a Tintát, az egyik vetítés bevételéből finanszírozva a következőt. A módszer lelkes közönséget épített, de lassan haladt, miközben az alkotóknak nem maradt pénzük országos reklámkampányra. Hasonlóan ahhoz, ahogyan az Ideglelés az internetet a film világának részévé tette, a Tinta sorsát is az online terjedés változtatta meg – csak itt ezt senki sem tervezte meg előre.
Öt nap alatt több mint félmillió letöltés jött
Miután 2009 novemberében felkerült egy kalózmásolat a BitTorrent-hálózatokra, a film szinte egyik napról a másikra eljutott azokhoz, akiket a hagyományos kampánnyal nem tudtak volna megszólítani. Winans a történtek után öt nappal arról beszélt, hogy szakértői becslés szerint már több mint félmilliószor töltötték le az Inket. A rendező első reakciója a döbbenet volt, majd felismerte, hogy a film legnagyobb ellensége nem feltétlenül a kalózkodás, hanem az ismeretlenség.
Az alkotók nem állították, hogy minden letöltés bevételt jelentett, és azt sem, hogy a modell kockázatmentes. Azt viszont közölték, hogy néhány nap alatt négyszeresére nőtt a film bevétele: az új nézők lemezeket, zenét és posztereket vásároltak, illetve adományokat küldtek. A torrent tehát nem helyettesítette a forgalmazást, hanem olyan láthatóságot adott, amelyet a 250 ezer dolláros produkció máshonnan nem tudott megszerezni.
A kalózfilmből így lett tartós kultusz
A Tinta körül nem hagyományos mozis siker, hanem lassan önfenntartó rajongói közösség alakult ki. A nézők ajánlották egymásnak, a különös képek pedig könnyen terjedtek a fórumokon és a korai közösségi oldalakon. A történet ma különösen ismerősnek hat: évekkel később a Megan is Missing is egy új online közönség révén kapott második életet, csak akkor már a TikTok gyorsította fel ugyanezt a folyamatot.
A kultfilm státusz ugyanakkor nem jelenti azt, hogy minden részlete hibátlanul öregedett. Az alacsony költségvetés időnként látszik a digitális trükkökön és a díszleteken, néhány párbeszéd pedig kevésbé természetes, mint a nagy vizuális ötletek. Éppen ezek a varratok teszik érdekessé: a film nem kész stúdióformulát hajt végre, hanem láthatóan menet közben találja fel saját megoldásait.
Winans nem költözött be a hollywoodi gépezetbe
A Tinta után Winans 2014-ben elkészítette a The Frame című sci-fi drámát, majd még nagyobb szabású, továbbra is független projekten kezdett dolgozni. A Double Edge Films hivatalos bemutatása szerint a párbeszéd nélküli Myth of Man több mint egy évtizeden át készült, jeleneteinek egy részét pedig Budapesten forgatták. A Tinta tehát nem belépőjegy lett egy stúdiókarrierhez, hanem egy olyan alkotói út alapja, amelyen Winans továbbra is maga tartja kézben a történetet, a képet és a zenét.
Ebben rokon más rendezői szerelemprojektekkel, amelyek hosszú éveken át készülnek a stúdiórendszer szélén. A GYEEK-en korábban Zack Snyder saját finanszírozású The Last Photographjáról is írtunk: más lépték és más alkotó, de ugyanaz a vágy hajtja, hogy a film ne veszítse el a személyes hangját a megvalósítás során.
Magyarországon Tinta címen bérelhető ki
A film hivatalos magyar címe Tinta. A magyar Apple TV Store-ban jelenleg kölcsönözhető és megvásárolható, a szolgáltató adatlapja azonban csak angol hangsávot és angol feliratot tüntet fel. Magyar szinkron vagy magyar felirat tehát ezen a kiadáson nem érhető el.
A Tintát ma már nem azért érdemes elővenni, mert technikailag hibátlan, hanem mert pontosan látszik rajta, mire képes egy erős ötlet akkor is, ha nincs mögötte stúdió és reklámgépezet. Egy 250 ezer dolláros fantasy elakadt a hagyományos forgalmazásban, majd ugyanaz az internet, amely ingyen terjesztette, közönséget és kultuszt épített köré. Ennél kevésbé hollywoodi sikertörténetet nehéz lenne kitalálni.
