A One Piece világa finoman szólva is tele van tragikus háttérsztorikkal – elvégre a Szalmakalapos legénység szinte minden tagjának van egy masszívan traumatikus gyerekkora –, de amit Eiichiro Oda Nico Robinnal művelt, az egy teljesen más liga. A rajongók nem véletlenül tartják a manga (és most már a sorozat) legkomplexebb és legfájdalmasabb sorsú karakterének. Amikor a második évadban Miss All-Sunday néven, a Barokk Művek másodvezéreként bemutatkozik, egy hűvös, számító és gátlástalan antagonistának tűnik. A valóság azonban az, hogy ez a jéghideg álarc egy húsz éven át tartó, folyamatos menekülés és árulás kőkemény eredménye.
Robin mindössze nyolcéves volt, amikor a teljhatalmú Világkormány egyetlen brutális katonai csapás, a hírhedt Buster Call (Megsemmisítő Parancs) keretében porig égette az otthonát, Ohara szigetét. A szigetlakók bűne pusztán annyi volt, hogy a helyi tudósok – köztük Robin édesanyja – a tiltott történelmet, az úgynevezett Üres Évszázadot kutatták a rejtélyes, elpusztíthatatlan kőtömbökről, a Poneglyph-ekről.
A kislány a saját szeme láttára veszítette el a családját, a barátait és az egész nemzetét, akiket azért mészároltak le, mert tudtak olvasni egy holt nyelven. Az egyetlen támasza, a megmentésére siető tengerészgyalogos óriás, Jaguar D. Saul az utolsó leheletével arra tanította a lángoló szigeten síró kislányt, hogy akkor is próbáljon meg nevetni, ha éppen megszakad a szíve.

A Világkormány persze nem bízta a véletlenre a titkainak őrzését: egy abszurd, 79 millió berry-s vérdíjat tűzött ki a nyolcéves, traumatizált árva fejére, hazug propagandával rásütve a „Démon Gyermeke” bélyeget.
Robin a következő két évtizedet azzal töltötte, hogy vadállatként űzték a világban. Mindenki, aki látszólag befogadta, végül elárulta a csillagászati vérdíjért, így a lány kénytelen volt megtanulni, hogy soha, senkiben ne bízzon meg. A puszta túlélés érdekében kezdett el a legveszélyesebb alvilági bűnszövetkezetekhez – mint amilyen Crocodile Barokk Műveke is – csapódni.
Ez a végtelenül sötét, kilátástalan és magányos múlt teszi őt a One Piece univerzum legmélyebb karakterévé, akinek a puszta létezése is szálka a hatalom szemében, és akinek a Luffy-val való találkozása szó szerint az utolsó szalmaszálat jelenti majd az emberségbe vetett hitéhez.

